
19 idegen alak képe van egy 800 éves magyar templomon, az ok rendkívüli
Olvass tovább...
Csak maszkban érdemes lemenni a kriptába, évszázados por és penész lepte el a sötét sírboltot.
A kolostorok, templomok a történelem legrégebbi hírmondói közé tartoznak, ez Magyarországon sincs másképp. Elég megemlíteni a Nagybörzsönyi Szent István templomot, ahol a tatárjárás emlékeivel találkozhatunk a közel ezeréves falakon, vagy éppen a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát, ahol Mátyás király földi maradványaira bukkanhattak.
Ezek a templomok gyakran temetkezési helyként is szolgáltak, az ősi kriptákban pedig olyan emlékeket lehet felfedezni, melyek a történelem kirakósaiként fontos múltbéli információkkal szolgálhatnak.
Olvass tovább...
Az Egyeden található templom története szintén több száz évre vezethető vissza. A török hódoltság ideje alatt lerombolt épületet az 1700-as években építették újjá, később, miután a Festetics család uradalma alá került, ki is bővítették.
A grófi Tolnai Festetics ághoz egészen 1852-ig tartozott a település és a templom, majd a Batthyányakhoz került, ám a templom kriptájában azóta is fellelhetők a Festetics család koporsói.
Olvass tovább...
A Kisalföld stábját Gábor atya vezette körbe a kriptában, ahová a por és a penész miatt csak maszkban volt érdemes lemenni. A sírbolt maga a régi templom lehetett, az odalenn fellelt hét koporsó közül kettőt az épségben maradt névtábláról lehetett azonosítani. A többi családtagot Nagy-Faller Adrienn levéltári iratokból azonosította, közöttük gyermekeket és szabadságharcos hőst, tolnai gróf Festetics Oszkárt is, akinek a teste mumifikálódott.
Gábor atya egy régi legendáról is lerántotta a leplet, miszerint a kripta és a közelben lévő kastély egy alagúttal lehetett összeköttetésben, ám ez az idők során beomlott. Ennek még nem bukkantak a nyomára, speciális eszközökkel azonban kimutatható lehet.