Új magyar állam jött létre – egy hónapig élt, még bélyeget is nyomtattak hozzá

Nem sokan tudják, de 1921 őszén Magyarországon egy egészen különös állam alakult. Saját vezetője volt, saját zászlója, sőt: saját bélyegeket is kiadott. Az államalakulat neve Lajtabánság volt, és bár alig egy hónapig létezett, mégis szerepet játszott abban, hogy Sopron végül Magyarországhoz tartozhatott.

Sopron nem hagyta magát

Trianon után Nyugat-Magyarország egy részét Ausztriának ítélték, ez lett volna Burgenland. A terület lakói azonban – különösen Sopron és környékén – nem akarták, hogy más zászló lobogjon a házuk fölött.

Ekkor lépett színre egy maroknyi elszánt ember: katonatisztek, egyetemisták, volt katonák és önkéntesek, akik fegyveresen is készek voltak megvédeni a hazájukat. Ők lettek a Rongyos Gárda.

Fegyverrel és határozott szándékkal

A Rongyos Gárda vezetői – köztük Prónay Pál és Héjjas Iván – nem csak tüntettek: konkrétan megakadályozták, hogy az osztrák hatóságok átvegyék az ellenőrzést a terület fölött. Az osztrák csendőröket Ágfalvánál visszaszorították, és a magyar kormány felszólítása ellenére sem voltak hajlandók visszavonulni.

Lajtabánság: a független állam, aminek senki nem hitt

1921. október 4-én Prónay Pál Felsőőr temploma előtt bejelentette: megalakul a Lajtabánság. Ez a név egyszerre utalt a Lajta folyóra és a régi magyar közigazgatási egységre, a bánságra. A deklarációban leszögezték: nem ismerik el Trianon igazságtalanságát, és saját kezükbe veszik a sorsukat.

Államként viselkedtek, annak ellenére, hogy a világ egyetlen országa sem ismerte el őket. És hogy jelezzék komolyan gondolták: saját bélyegeket is nyomtattak Budapesten, amikből ma már csak néhány darab maradt fenn – a gyűjtők kincse lett belőlük.

Bélyeggel és fegyverrel üzentek

A bélyegek különösen érdekesek: nemcsak díszítőelemként vagy szimbólumként szolgáltak, hanem valódi postai használatra szánták őket a Lajtabánság területén. Persze azt kevesen tudták ellenőrizni, hogy ezek a bélyegek valóban célba értek-e – de ez senkit nem zavart. A lényeg az volt, hogy jelen legyenek, látszódjanak, és hogy a világ tudomást szerezzen a tiltakozásról.

A cél: tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Ausztriát

A Lajtabánság megalapításával az volt a cél, hogy rákényszerítsék Ausztriát egy új határmegállapodásra. És meglepő módon, ez be is jött.

Az osztrák fél – látva a helyzet eszkalációját – végül beleegyezett, hogy tárgyaljanak. A velencei egyezmény keretében megállapodtak a soproni népszavazás kiírásáról. Ez lett az egyetlen pontja Trianonnak, ahol Magyarország területet nyert vissza.

Egy hónap alatt született és tűnt el

A Lajtabánság alapítása és megszűnése között alig telt el egy hónap.

November 5-én a Rongyos Gárda visszavonult, a népszavazást kiírták, és a különös állam eltűnt a térképről. De a szerepe megkérdőjelezhetetlen: nélküle valószínűleg sosem került volna sor a referendumra.

Egy elfeledett, mégis sikeres „miniállam”

Ma már kevesen tudják, mi is volt pontosan a Lajtabánság, de történelmi szerepe mégis jelentős. Bár egyetlen ország sem ismerte el, és működő államként nem funkcionált, elérte, amit akart: kiharcolta, hogy a soproniak dönthessenek a sorsukról – és ők Magyarországot választották.

A bélyegeik pedig ott vannak a történelem furcsa relikviái között: egy olyan korszakból, amikor néha egy darab papír többet jelentett egy országnál.

Az alábbi videó bemutatja a Rongyos Gárda teljes történetét: