500 éves külföldi írásban a magyarokról nagy elírás tűnik fel? Íme a magyar uralkodó, akinek a neve két formában él a történelemben

Külföldi krónikák, latin nyelvű szövegek sokszor használnak egy másik nevet a híres magyar uralkodósra, királyra, aki a mohácsi vész utáni zavaros időszakban foglalta el a magyar trónt.

Magyarország uralkodócsaládjai életében a név és a címer a legfontosabb ismertetőjegyek közé tartozott. Mégis van egy olyan dinasztia, melynek nemesi mivolta ellenére nem vagyunk teljességgel tisztában a származásával. Mégis hogy lehet ez, és miért ismerték két néven is a rövid életű családot?

A Szapolyai-család, uralkodóház neve gyakorlatilag ismeretlen volt a 15. század előtt, Istvánffy Miklós történetíró azonban később Historiarum de rebus Ungaricis című históriáskönyvében egészen az 1400-as évek közepéig vezette vissza a család történetét, akik a Zápolya nevű faluból származhattak, amelyet viszont a török hódoltság ideje alatt felégettek, így minden erre utaló bizonyíték odaveszhetett.

A mai Horvátországhoz tartozó település neve végül Szapolya lett, a környéken pedig több nemesi család is élt, ezekhez viszont egyáltalán nem tudták kötni Szapolyaiékat. A vélt eredet miatt viszont Zápolyainak is hívták őket, aminek egy másik magyarázata is létezik.

Ez már később látott napvilágot, és a feltételezés alapján a közelben található Tiszovcon épített kastélyt a későbbi királyi dinasztia, még az 1400-as években. Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy a Zápolyai – Szapolyai a településnév magyarosításából következett, így a két névváltozat is párhuzamosan volt ismert a köznyelvben.

Dúsgazdag dinasztiából uralkodócsaláddá váltak

A család felemelkedése Szapolyai Imre főúrral, horvát-szlavón bánnal kezdődött, első ismert tagjuk viszont még az Anjouk korában élő Benedek volt. A korabeli rátóti Kaplai család eredetét is vizsgálták, azonban itt sem sikerült meggyőző bizonyítékokat találni.

Szapolyai Imre később Mátyás király bizalmába férkőzik, az uralkodó pedig gróffá nevezte ki, és szintén Mátyás segítségével fia, István frigyre lépett Piast Hedvig tescheni hercegnővel, fiuk, János 1526-ban került a trónra, miután II. Lajos király elesett a mohácsi csatában. A Székesfehérváron megkoronázott, oszmánok által támogatott Jánossal szemben I. Ferdinándot is királlyá koronázták a Habsburg-ház részéről, Szapolyai halálával pedig három részre szakadt az ország.

A királyi címet követően már a Szapolyai név vált ismertebbé, a Zápolyai alak inkább csak a dinasztia emlékezetében élt tovább. I. János halálával ugyan fia, II. János megörökölte a trónt, hatalma az ország keleti és erdélyi területein volt érvényben, a Habsburgokkal való csatározás pedig meghatározta életét, ami mindössze 31 évig tartott. A Szapolyai ház II. Jánossal kihalt.