Ezért tartják testvérnépnek a magyarokat a törökök, nem az az oka, amire először gondolnánk

„Török nép”, „rokon nép” – hallhatnánk a török történelemórákon, ami kétségkívül hízelgő, ám idehaza talán kicsit másképp vélekedünk erről, és a legtöbbször „megszállóként” emlegetik a törököket.

A kép ennél persze sokkal árnyaltabb, hiszen az Oszmán Birodalom, valamint a több mint másfél évszázados hódoltság csak egy szelete a történelemnek, a törökök pedig nem emiatt tartanak minket testvéreiknek, az pedig vitathatatlan, hogy a két nép között a távolság ellenére is szoros a kötelék.

Néhány iszlám forrás egyenesen úgy vélekedik, hogy a magyarok török eredetű nép és a kereszténység felvétele előtt a katonai szervezeteink, a harci stratégiáink, de még a zenei világunk is „törökös” volt. A bizánci írók közül pedig többen is „nyugati törököknek” nevezték a magyarokat.

Yücer Ejder török Hungarológus személyes véleménye szerint ha az Oszmán Birodalom nem hódított volna Európában és Kis-Ázsiában, úgy a tátongó hatalmi űrt valószínűleg a magyarok töltötték volna ki. Yücer úgy vélekedett, ha egységesítették volna erőiket a magyarok és a törökök, ma a Föld más hely lehetne.

Azóta a harcok teljesen átalakultak, a vallási meggyőződésnél ma már jóval fontosabb a hatalmi hierarchia, így a magyar-török kulturális rokonság az elmúlt időszakban már úgy fejlődhetett, ahogy annak mindig is kellett volna.

Ezt jelzi az is, hogy számos magyart rendkívüli tisztelet övez Törökországban, köztük Széchenyi István fiát, Széchenyi Ödönt is, aki szultáni megbízottként, magyar mintára formálta át, modernizálta, valamint irányította a török tűzoltóságot csaknem 33 éven keresztül. A felé irányuló megbecsülést jól jelzi, hogy ő lett az első keresztény török pasa, számos kitüntetést kapott élete során, valamint a török tűzoltóság évente megemlékezést tart a tiszteletére.

Forrás: Körkép