Az ókori világ hét csodája közül hármat földrengés pusztított el, már csak egy van hátra

Az ókori világ hét csodája a gízai nagy piramis, Szemiramisz függőkertje, a rodoszi kolosszus, a pharoszi világítótorony, a halikarnasszoszi mauzóleum, az olümpiai Zeusz-szobor és az az epheszoszi Artemisz-templom. Ezek közül mára csak az egyiptomi piramis maradt meg, ami azonban olyan stabilan áll a talapzatán, hogy talán még egy földrengés sem tudná megsemmisíteni.

A hat elpusztított csoda közül hármat földrengés tett el láb alól: a Rhodoszi Kolosszust, az Alexandriai világítótornyot és az Efezusi Artemisz-templomot.

A Rhodoszi Kolosszus, az ókori világ egyik legismertebb szobra, egy hatalmas, 30 méter magas bronz óriás volt, melyet Kr.e. 292 és 280 között emeltek a város védelmére. Az építmény csodálatos mérnöki tudást és művészi érzéket tükrözött, belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. 

Kr.e. 226-ban egy pusztító földrengés rázta meg Rhodoszt, és a monumentális szobor összedőlt. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus maradványait eladták egy szíriai zsidónak, aki a legenda szerint 900 tevén szállította el azokat.

Az Alexandriai világítótorony sokáig állta a természet csapásait

Az Alexandriai világítótornyot, amely az ősi Egyiptom egyik legimpozánsabb építménye volt, többször is megrázta a természeti erő. A tornyot Kr.e. 3. században építették, és évszázadokon át irányította a hajókat a perzselő Földközi-tengeren. 

Az idők folyamán azonban több jelentős földrengés is megrázta Alexandria partvidékét, míg végül a 14. században teljesen összeomlott, maradványai pedig elsüllyedtek a tengerben. Ma már csak régészeti ásatások során bukkannak elő a történelem poros emlékei, amelyek a fénykor dicsőségét idézik.

Az Artemisz-templom két és félezer éve épülhetett

Az Efezusi Artemisz-templom az ókori világ egyik leglátványosabb vallási központja volt, szintén földrengés miatt lett az enyészeté. Bár az eredeti templomot Kr.e. 550 körül építették, sorsát nem csupán természeti erők befolyásolták, az emberi pusztítással is meg kellett küzdenie.

Többször is újjáépítették, ám egy erős földrengés után semmivé lett. Az antik írók beszámolói, valamint az építészeti maradványok és numizmatikai leletek bizonyítják, hogy valaha létezett ez a csodálatos építmény.

Az ókori világ csodáiról begyűjtött ismereteink részben írásos forrásokon, régészeti ásatásokon és az ókori művészeti alkotásokon alapulnak. Bár fizikai maradványok nem nagyon vannak, az ókori szerzők leírásai és a későbbi kortársak rajzai révén van némi képünk arról, hogyan nézhettek ki: