4600 éves álpiramis sokkolta a tudósokat, értetlenül állnak az építése előtt, csak találgatni tudnak

Egyiptomban több álpiramis is található, amik azért kapták a nevüket, mert valamilyen okból kifolyólag nem fejezték be az építését, vagy nem úgy fejezték be, mint az átlagos piramisokat. Több ilyen rejtélyes építmény is Sznofru, egykori fáraó nevéhez fűződik, aki többször is nekilátott, hogy saját piramist emeltessen magának, de eleinte egyik sem akart rendben felépülni. Miután első piramisa nem hozott sikert, nekilátott a tört falú piramisnak, de ez is hibás konstrukciónak bizonyult; végül az első, sikeresen felépített valódi építménye a 105 méter maga vörös piramis lett.

A 4600 éves tört falú álpiramis viszont egyike azoknak az egyiptomi építményeknek, amik előtt értetlenül állnak a tudósok is, hiszen csak találgatni tudnak, hogy miért éppen így építették őket. A tört falú piramis egyébként sok másik nevet is visel: többek között kettős lejtésű piramisnak és Déli (fel)ragyogónak is hívják.

Ezt ugyan temetkezésre sosem használták, viszont funkcionált kultuszhelyként. Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága összesen 125 méter lett volna, így viszont kereken 100 méter magas. Az egyiptológusokat először sokkolta ez az építési megoldás, aztán elkezdtek gondolkodni rajta, mi indokolhatta a különös konstrukciót; több ötletük is született:

• az egyik mögött a piramison megfigyelhető repedések állnak, amelyekről a tudósok azt gondolják, hogy már az építéskor megjelentek, és ezen statikai bizonytalanságtól megijedve módosították az emelkedés szögét;
• a másik feltételezés szerint a repedések később, talán egy földrengés alkalmával jelentek meg, és csak azért módosították a piramis terveit, mert sietni akartak a befejezésével.

Persze mindkét álláspontnál felmerülnek bizonyos kérdések, amikre ugyancsak nincsenek válaszok. Az első feltételezésnél, hogy ha tudták, hogy statikailag bizonytalan az építmény, akkor miért fejezték be, a másodiknál pedig nem világos, hogy miért kellett volna sietni vele. Utóbbival kapcsolatban sem a költségtakarékosság, sem Sznofru fáraó korai halála nem jöhet szóba, hiszen az uralkodó a tört falú után még felépíttette a Vörös Piramist, sőt befejezte a másik híres egyiptomi álpiramist, a mejdúmit is.

(via The Ancient Egypt Site)