Titkos sziget rejtőzik a Balaton alatt, emberek éltek rajta, a középkori térképészek még láthatták

Földtörténeti szempontból a Balaton egy viszonylag fiatal képződmény, ennek ellenére a Kárpát-medencében valaha is élő emberek életét meghatározta Közép-Európa legnagyobb tava, amelyről a modern embereknek valószínűleg a legtöbbször a nyaralás és a fürdőzés jut az eszébe.

A Balaton régóta fontos helyszíne a kikapcsolódásnak, erről már a rómaiak is tudtak volna mesélni, azonban emellett munkát és megélhetést is adott a környékén élőknek, persze egészen máshogyan, mint manapság.

Az említett sziget, ami mostanra már a vízszint és az iszapréteg alá került, a Losta nevet viselte, és egy halászfalu volt rajta. A Tihanytól nyugatra található földdarabot először egy 1211-es krónikában jegyezték fel, ám pontos méreteiről nem tettek említést.

A későbbiekben több középkori térképen is szerepelt, méghozzá mint kiderült, a ma Aszófői-öbölben ismert terület közelében. Mint a feltárásokból világossá vált, a sziget régóta lakott volt és egy fürdőt is felhúztak rajta.

A szigetet az 1200-as években a mongoloktól védték, méghozzá egy duzzasztógát segítségével, ám ez végül a település elárasztásához vezetett. A helyreállítás után egészen a török időkig békében élhettek rajta a halászok, ekkor pedig hasonló módszerrel próbálták megvédeni, ami hasonló végeredménnyel is járt, ám ezúttal már túl hosszú ideig maradt a víz alatt a falu, így végzetes károkat szenvedtek a rajta lévő épületek, és már a kőalapokat sem sikerült megmenteni. Ekkor már nem költöztek vissza a leszármazottak, az üres földdarab pedig végül lassan a Balatonba merült.

Régmúlt kincseit rejti a Balaton

Mivel a tó vízszintje folyamatosan változott az évezredek alatt, így több méteres eltérés is lehet a korábbiakhoz képest, az iszap pedig idővel elnyelt egykori szigeteket, melyek a római, Árpád-kori időkben még lakottak voltak.

Losta szigetét bár ma már nem láthatjuk, történetét még részletesebben megismerhetjük ebből a videóból:

Forrás: Vehir