Döbbenetes tárgyak meredeznek az ázsiai pusztákban, a szakemberek is zavarba jöttek tőlük

Szarvaskő nevű település Magyarországon is van, mégpedig Heves megyében, Eger közelében. Nevét a legenda szerint az északról föléje magasodó sziklahegyről kapta, ahonnan egy – vadászok és kutyák által – üldözött szarvas a mélybe ugrott. Ide aztán vár is épült, alatta pedig már a 14. században település létezett.

Szarvaskő nem összetévesztendő a Mongóliában talált szarvasos kövekkel, amelyek egész másféle eredettel rendelkeznek. Az ismeretlen alkotók cirkalmas agancsokkal díszített szarvasokat véstek rájuk, de azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen céllal.

Mongólia ősi kultúrával rendelkezik, és az ottani nomádok erejét mi is megismerhettük a 13. században, amikor tatárjárásként pusztították végig a fél világot Kínától a Kárpát-medencéig. A pusztában álló szarvasos kövek azonban ennél jóval idősebbek, a korukat 2700 évre becsülik, és néha lovakat, emberi arcokat, vagy a Napot is ábrázolják.

A bronzkori mesterművek tanulmányozása az 1800-as évek közepe óta tart. A furcsa monolitok talán ősi rituálék kellékei lehettek, hiszen jó néhányat szabályos körben rendeztek el, így feltehető, hogy a sikeres vadászat érdekében rendeztek itt szertartásokat. Néhány kő alatt állati csontokat is felfedeztek a szakemberek.

Akadnak, akik szerint sírkövekről van szó, de legfeljebb síremlékekről beszélhetünk az esetükben, ugyanis emberi maradványok nincsenek alattuk. Máig nagyjából 1500 szarvasos követ jegyeztek fel Mongóliában, a legtöbbjük gránit anyagú, és némelyik a 4,5 méteres magasságot is eléri. Úgy tűnik, hogy a dekorált oldalukat tudatosan fordították kelet felé, ám ez sem árul el sokkal többet a céljukról.