Hány oldala van a gízai Nagy Piramisnak? 10-ből 9 ember holtbiztos a válaszban, de rosszul tudja

A Gízai Nagy Piramis titka: hány oldala van valójában?

Hiába épültek több ezer éve, az egyiptomi piramisok még ma is számtalan rejtélyt tartogatnak számunkra. Noha ismerjük építésük időpontját és néhány alapvető részletet, rengeteg kérdés megválaszolatlan még. Mi rejlik a Gízai Nagy Piramis belsejében található hatalmas lezárt üregben? Hogyan szállították az építőanyagokat az építkezés helyszínére több mint 4,500 évvel ezelőtt? Csupa olyan alapvető dolog, ami körül még ma több a kérdés, mint a válasz.

De kezdjük az alapokkal: hány oldala van a Gízai Nagy Piramisnak, a legismertebb egyiptomi piramisnak?

Ha négyet mondtál - tévedsz. Ha ötöt vagy hármat, akkor nemcsak tévedsz, hanem talán a geometria sem az erősséged. Az igazság az, hogy a Gízai Nagy Piramis nem egy klasszikus négyszög alapú piramis, hanem ennél valami sokkal különlegesebb dologról van szó.

A rejtett nyolc oldal

A piramis igazi szerkezetét a modern technika segítségével csak 1926-ban fedezték fel. Ekkor P. Groves, a brit légierő pilótája, a levegőből készített fényképeken észrevette, hogy a piramis oldalai középen jelentősen be vannak mélyedve.

Akio Kato, a japán Kanagawa Egyetem matematikai és fizikai tanszékének kutatója 2023-as tanulmányában így magyarázta:

"A Gízai Nagy Piramis hihetetlenül különleges jellemzője, hogy mind a négy oldala enyhén be van horpadva a középvonal mentén, az alapjától egészen a csúcsáig. Más szavakkal: a Nagy Piramis egy homorú nyolcoldalú piramis, nem pedig hagyományos négyszög alapú."

A piramis homorúsága azonban olyan finom, hogy a földről teljesen láthatatlan, és csak a levegőből lehet észrevenni.

Mérnöki bravúr vagy véletlen?

De miért alakították így a piramist? A pontos okok itt sem ismertek, Kato tanulmánya szerint ezek az oldalhorpadások növelhetik az építmény stabilitását és hosszú élettartamát.

"Az oldalrétegek és a megerősített alap szükségesek voltak a piramis hosszú távú stabilitásához a súlyos természeti erők – például erős gravitációs nyomás, földrengések és esőviharok – ellen. Az ilyen rétegek idővel erősebbé válnak, míg a teljesen vízszintes rétegek gyengülhetnek,"

- írta Kato.

Ez különösen érdekes, mivel a kutatások szerint a piramis valószínűleg több mint 500 alkalommal kellett kiálljon heves esőviharokat az elmúlt 4,500 év során, és eddig sikerült neki, ami remekül bizonyítja az egyiptomi mérnökök magas fokú építészeti tudását.

Szándékos tervezés vagy véletlen szerencse?

Az, hogy a piramisok nyolcoldalú kialakítása szándékos döntés volt-e, vagy csak a véletlen műve viszont még mindig megválaszolatlan. Az ókori egyiptomi építők gyakran hagytak ott járatokat és helyiségeket, ha azokat instabilnak találták, így könnyen elképzelhető, hogy ezek a horpadások eredetileg egy technikai probléma megoldását szolgálták, de véletlenül hozzájárultak az építmény tartósságához.

A gízai nagy piramis:

forrás: iFLScience