Megnyílt a föld, kombájnnal együtt nyelt el egy gazdát, esélye sem volt menekülni

A felszín alatt futó patakok bárhol üregeket, barlangokat hozhatnak létre az évezredek vagy évmilliók alatt, mi azonban úgy járunk, kelünk felettük, hogy erről semmit sem tudunk. Egészen addig, amíg a víz egy nap teljesen feloldja a talajt és a kőzeteket, ami egy pillanat alatt leszakad, ilyenkor megnyílik a föld és egy hatalmas, tátongó lyuk keletezik a területen. Ez akár egy szántóföldön is megtörténhet, így járt Oroszországban nemrég egy gazda, aki a kombájnjával együtt zuhant a mélybe és nem élte túl a ritka eseményt.

A Pokol kapujának nevezett víznyelő Szibériában jött létre, irkutszki Ruszkij Melkhituj faluban, hihetetlenül gyorsan és mindenféle előjel nélkül. A betakarítógép 38 éves vezetője azonnal meghalt, amint a tíz méter mély víznyelő elnyelte a több tonnás járművel együtt. 

„A kombájn a teljes rakományával és a teljes súlyával a vezetőfülkére zuhant, a gazdának esélye sem volt a menekülésre”

– mondta egy szemtanú. 

Hogyan alakulnak ki a víznyelők?

A föld szinte bárhol megnyílhat, ahogy azt a fenti példa is bizonyítja. A víznyelők kialakulásának leggyakoribb oka a karsztos alapkőzet, például mészkő, dolomit vagy gipsz jelenléte. Ezek az anyagok vízben könnyen oldódnak, és az idő múlásával föld alatti üregek alakulnak ki. Ha az üreg elér egy kritikus méretet, a felszíni talaj nem bírja tovább tartani magát, és beszakad.

A világ legmélyebb ismert víznyelője Kínában van, a neve Mennyei árok és nagyjából 662 méter mély és 511 méter széles. Ez is egy karsztos alapkőzetben alakult ki, alján egy föld alatti folyó folyik, lenyűgöző növény- és állatvilága miatt rengeteg turista és kutató keresi fel. 

Nem kell Kínába vagy Oroszországba mennünk, hogy méretes víznyelőt lássunk. Az  Olaszországban található Pozzo del Merro egy karsztos víznyelő, amely mészkőből álló alapkőzetben alakult ki. A 2000-es években speciális felszereléssel, beleértve távirányítású vízalatti eszközöket, megállapították, hogy a mélysége meghaladja a 392 métert, ami az egyik legmélyebb ismert vízalatti karsztos formációvá teszi a világon.

Magyarországon is szép számmal vannak víznyelők

A hazai víznyelők kisebbek és kevésbé látványosak, mint a világ híres víznyelői, de geológiai szempontból jelentős szerepük van és izgalmas barlangrendszerek kialakulásának alapját képezik.

A Bükk karsztos területein számos víznyelő található, különösen a Nagy-fennsík és a környező völgyek térségében. A legismertebb talán a Vörös-kő-völgy és a Létrási-víznyelő, amely a Létrási Vizes-barlang rendszeréhez tartozik.

Az Aggteleki Nemzeti Parkban is találhatók kisebb víznyelők, amelyek az Aggteleki-cseppkőbarlang vagy a Baradla-barlang járatai fölött jöttek létre.

Elképesztő méretű víznyelő nemcsak lakott területen kívül, hanem akár egy város közepén is kialakulhat.

Forrás