Kőbevésett magyar ősírást találtak Amerikában, egy viking írta, egyetlen mondat áll rajta

November 13-a a magyar nyelv napja. Ez hazánk hivatalos nyelve 1836 óta, illetve az ország kizárólagos hivatalos nyelve 1844-től kezdve. Ez azt jelentette, hogy onnantól minden törvényt magyar nyelven alkottak, magyarul zajlott az országgyűlés, az oktatás, és a hivatali ügyintézések is. Érdekesség, hogy a világ nyelveinek sorában a magyar a 62. helyen áll az anyanyelvi beszélők száma szerint, míg Európában a 14. legbeszéltebb nyelv, és a legbeszéltebb nem indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelv.​

A magyar nyelvet a világ számos pontján jól ismerik, emellett nagyon sokfelé őriznek különböző írásos emlékeket, dokumentumokat, amelyek a történelem bizonyos korszakaiból származnak. Kevesen tudják például, hogy a British Museum könyvtárában található egy ősi magyarországi írás, amelyen az áll:

„Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma”.

Ez a felbecsülhetetlen értékű közép-európai nyomtatvány közel 500 évvel ezelőtt, 1533-ban íródott, és nagy történelmi értéket képvisel mai társadalmunk számára.

Ám még izgalmasabb érdekesség, hogy a magyar nyelv legrégebbi emlékei között szerepel egy kőbevésett viking ősírás, ami az észak-amerikai Újfundland Yarmout öblénél található. Ez a 992-ből származó véset Amerika első felfedezőiről készült, egy bizonyos Tyrkir dokumentálta, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással örökítette meg.

A 181 kilós követ az 1700-as években találták meg, de csak 1844-ben, Londonban egy Samuel Laing nevű férfi állapította meg először, hogy Tyrkir magyar volt; izlandi nyelven ez a név a "Turk" megfelelője, amit arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.

Magát az írás szövegét csak jóval később, 1984-ben - vagyis éppen 40 éve - Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné. Ez áll rajta:

„Ericson járt e hejen is sok társával”.

Leif Ericson viking a 11. század egyik legnagyobb felfedezője volt. Az életéről szóló 13. és 14. századi izlandi feljegyzések szerint bajtársaival az Atlanti-óceán felé vették útjukat, és széleskörben úgy tartják, hogy ő volt az első európai, aki elérte Észak-Amerika partjait, vagyis ő volt Amerika eredeti felfedezője.

Az ősírást tartalmazó követ ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik, Észak-Amerikában, Kanada területén.

_{A cikk a Szegvári Napló írása alapján készült.}