Csodával határos módon menekült meg egy japán város az atombombától a második világháború végén

A második világháborúban az amerikai vezetés úgy ítélte meg, hogy Japán nem fogja megadni magát harc nélkül, ezért atombombával kell megállítani. Az 1945 júliusában készült becslések szerint az Egyesült Államok akár 1 millió katonát is elveszíthetett volna egy Japán elleni invázió során, a japán áldozatok száma pedig magasabb lehetett volna. 

1945-ben, amikor az atombombákat ledobták Japánra, az Egyesült Államok elnöke Harry S. Truman volt. Az év áprilisában lett elnök, miután az elődje, Franklin D. Roosevelt elhunyt. Roosevelt vezette az országot a második világháború nagy részében, és ő hagyta jóvá az atombomba fejlesztését célzó Manhattan-tervet is. Truman számára az atombomba kérdése óriási felelősséget jelentett, mivel hivatali ideje kezdetén, mindössze néhány hónappal a beiktatása után került döntési helyzetbe, hogy bevesse-e a fegyvert.

Miután átfogó tájékoztatást kapott a bomba hatásairól és az általa jelentett katonai előnyökről, Truman meghozta a döntést annak bevetéséről.

Az atombombákat 1945. augusztus 6-án dobták le és mindkét támadás pusztító emberi és környezeti veszteségeket okozott.

Hirosimában ért földet a Little Boy nevű bomba. Körülbelül 70–80 ezer ember halt meg azonnal, de az első néhány hónapban az áldozatok száma a sugárzás következményei miatt mintegy 140 ezer főre emelkedett. Nagaszakira dobták le a Fat Man nevű atomot, ott 40 ezer ember halt meg azonnal, majd legalább ugyanennyien néhány napon belül és még hetekkel később is sokan vesztették életüket a sugárzás miatt. 

A bombázások összesen több százezer ember életét követelték, és milliókat érintettek a sugárzás hosszú távú egészségügyi következményei.

A megmenekült japán város

Kokura város története a második atomtámadás előkészületeivel fonódik össze, ahol Kokura lett volna az elsődleges célpont, nem pedig Nagaszaki.

Az augusztus 9-i bombázási küldetés során az amerikai B-29-es bombázó, a Bockscar, Kokurát célozta meg a Fat Man nevű bombával. A bombázó háromszor is próbálkozott, de a sűrű felhőtakaró és egy korábbi támadás miatt felszálló füst miatt a várost nem lehetett megfelelően célba venni.

Mivel a bombázóknak a küldetés során vizuális megerősítésre volt szükségük a célpontról, a rossz látási viszonyok miatt nem tudták biztosan azonosítani a várost. Így a bombázó Nagaszaki felé indult, ami a másodlagos célpont volt. Ott, bár szintén borús volt az idő, egy rövid felhőrést kihasználva a legénység végül ledobta a bombát.

A hirosimai és nagaszaki támadások után Japán augusztus 15-én hivatalosan bejelentette megadását. Az atombomba bevetése azóta is vitatott döntés: bár valóban hozzájárult a háború gyors befejezéséhez, óriási emberáldozatokkal járt, és a világtörténelem egyik legpusztítóbb fegyverének bevetése precedenst teremtett.