Rejtett maja város került elő a mexikói őserdőből lézertechnológia segítségével, piramisokat és óriási épületeket találtak

Új régészeti felfedezés forradalmasítja a maja civilizáció kutatását

A Tulane Egyetem kutatói egy különleges lézeres technológiával, a LiDAR (Light Detection and Ranging) segítségével több mint 6,500 ősi maja építményt tártak fel Mexikóban, Campeche térségében. A kutatás során egy ismeretlen várost is felfedeztek, amely piramisokkal és több, tipikus maja épülettel rendelkezik. Ez a technológia lehetővé teszi a kutatóknak, hogy a sűrű növényzettel borított területeket is átvizsgálják anélkül, hogy helyszíni ásatásokat kellene végezniük, így a maja civilizáció korábban ismeretlen részei tárulnak fel előttük.

A LiDAR szerepe a maja városok feltérképezésében

A LiDAR egy olyan lézeres képalkotási módszer, amely lehetővé teszi, hogy a kutatók nagy kiterjedésű területeket térképezzenek fel anélkül, hogy el kellene hagyniuk a laboratóriumot. A lézersugarak visszaverődéséből háromdimenziós modelleket készítenek, így a sűrű növényzet alatt rejtőző struktúrák is láthatóvá válnak. Tulane Egyetem doktori hallgatója, Luke Auld-Thomas, és mentora, Marcello A. Canuto professzor egy 130 négyzetkilométeres területet vizsgáltak meg Campeche-ben, amely korábban elkerülte a régészek figyelmét​.

Valeriana: Egy elfeledett maja város feltárása

A kutatás során egy különösen érdekes helyszínt, Valeriana városát fedezték fel, amelyet valószínűleg a Kr.u. 150 előtti időszakban alapítottak, majd a klasszikus korszakban (Kr.u. 250–900) élte virágkorát. A város magjában megtalálható egy labdajáték-pálya és egy templompiramisokkal övezett terület, amely a korszak jellegzetes vallási és politikai központjainak vonásait mutatja. Az egyik legkülönlegesebb felfedezés egy „E-csoport” elrendezésű tér, amelyet piramisok és lakóépületek vesznek körül – ezek a struktúrák gyakran szolgáltak vallási ceremóniák helyszínéül​.

Folyamatosan változó kép a maja civilizációról

A LiDAR technológia lehetőséget ad arra, hogy új megvilágításba helyezzük a maja civilizációról alkotott képet. Korábban a kutatások főleg nagyobb, ismert városokra, mint Tikal, koncentráltak, így a régészek hajlamosak voltak alábecsülni a kisebb települések szerepét. Az új felfedezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy a maják hatalmas, változatos közösségekből álló társadalmat építettek ki, amelyben a városok, kisebb falvak és mezőgazdasági területek összekapcsolódtak.

„A LiDAR megmutatja nekünk, hogy a maják egy összetett településhálózatot hoztak létre, amely átfogóan átalakította a környezetüket”

– nyilatkozta Canuto professzor​.

Maja civilizáció: városok, mezőgazdaság és társadalmi hálózatok

Valeriana felfedezése újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a maják városai gyakran nagy kiterjedésű mezőgazdasági területekkel és vízgyűjtő rendszerekkel rendelkeztek, hogy támogassák az ott élő népességet. A kutatók a város közelében víztározók és teraszok maradványaira is bukkantak, amelyek azt sugallják, hogy a maják képesek voltak a trópusi környezetüket fenntartható módon módosítani a hosszú távú túlélés érdekében. Ez a gazdasági és társadalmi komplexitás új dimenziókat ad a maja kultúra megértéséhez, amely nem csupán néhány nagy központi városból állt, hanem egy változatos és jól szervezett társadalmi rendszert alkotott.

A jövőbeni kutatások lehetőségei

Auld-Thomas és kutatótársai következő célja, hogy Valeriana és a környező települések helyszínére látogassanak, hogy további adatokat gyűjtsenek az ott élő ősi lakosságról. A LiDAR elemzés eredményei nemcsak új városok és települések feltárását teszik lehetővé, hanem fontos adatokat szolgáltatnak a maja települések népsűrűségéről, valamint a társadalmi és gazdasági szerveződésükről is. A kutatók remélik, hogy a további vizsgálatok segítségével még mélyebb megértést nyerhetnek a maja civilizáció mindennapjairól és társadalmi struktúráiról​.

Új korszak a régészetben

A Campeche-ben végzett kutatás jól példázza, hogy a modern technológia, különösen a LiDAR, hogyan nyit új lehetőségeket a régészek számára. Az új technológia révén képesek vagyunk behatolni az emberi szem elől rejtve maradt területekre, és olyan régészeti felfedezéseket tenni, amelyek alapjaiban változtathatják meg a múltunkról alkotott képet. Ahogyan Canuto professzor megfogalmazta, „ezek az eredmények azt mutatják, hogy még messze nem ismerünk mindent a majákról, és rengeteg felfedezni való vár ránk az ősi világban.”

forrás: Tulane News