Évezredes titokra derült fény Egyiptomban, brutális emberáldozatok nyomait találták meg

Véráztatta homok a gízai piramisok előtt

Több mint félezer évvel azelőtt, hogy a gízai nagy piramis felépült volna, az első dinasztia uralkodóit egy kiterjedt abüdoszi temetkezési komplexumban helyezték végső nyugalomra. A fáraók sírjait azonban nem hagyták magányosan, azokat több tucat, sok esetben több száz kisebb nyughely vette körül. Ezekben udvaroncok és kézművesek földi maradványai feküdtek, és a korai feltárások alapján a gödröket mind egyszerre ásták ki. Ez a gyanúsan magas, egyidejű halálozási arány már régóta foglalkoztatta a tudósokat.

A kegyetlen emberáldozat elfeledett titka

Nagyjából száz éve merült fel először a teória, hogy a királyok halálát követően a hozzájuk legközelebb állókat egyszerűen feláldozták, hogy a túlvilágon is elláthassák feladataikat. Flinders Petrie brit régész az 1920-as években végzett ásatásai során szentül hitte, hogy lehetetlenség ennyi ember természetes halála egyazon időben. Azonban az emberáldozat bizonyításához hiányoztak a fizikai nyomok, a csontokon akkoriban nem vettek észre végzetes sérüléseket. Petrie a koponyák egy részét visszatemette, néhányat pedig Nagy-Britanniába küldött.

Sokkoló fordulat a modern vizsgálatok nyomán

A Frontiers in Environmental Archaeology című folyóiratban nemrég publikált tanulmány viszont mindent a feje tetejére állított. Dr. Roselyn Campbell amerikai bioarcheológus modern igazságügyi módszerekkel vizsgált meg 46 darab, jelenleg Cambridge-ben őrzött koponyát. Az eredmények megdöbbentőek lettek. Kiderült, hogy a vizsgált maradványok legalább 39 százalékán, azaz 18 koponyán egyértelmű és rendkívül durva erőszak nyomai láthatók.

Az áldozatokkal elképesztő módon végeztek. A kutatók olyan lineáris koponyatöréseket azonosítottak, amelyek azonnali eszméletvesztést, belső vérzést és gyors halált okoztak. Emellett szúró- és vágófegyverektől származó sebesüléseket is találtak, az egyik szerencsétlenül járt udvaroncnak például a szemüregét roncsolták szét. Bár Petrie ezeket korábban természetes bomlásnak hitte, a mai technológia egyértelművé tette, hogy a sérülések a halál beálltakor keletkeztek.

Megválaszolatlan kérdések az ókori történelem homályában

Bár az ókori Egyiptom ezen kegyetlen titka részben lelepleződött, a pontos kivégzési módszer továbbra is rejtély. Az akkori fáraók gyakran ábrázolták magukat buzogánnyal, amint ellenségeikre sújtanak, ám a tompa fegyverek másfajta, bemélyedő töréseket okoznak, nem pedig olyan lineáris repedéseket, mint amiket most találtak. A széles, lapos fegyverek vagy egy hatalmas zuhanás okozhatna ilyet, utóbbinál viszont a test többi csontjának is el kellett volna törnie.

A többi áldozat sorsa szintén tisztázatlan. Lehetséges, hogy őket fojtogatással, esetleg méreggel vagy más, a csontokon nyomot nem hagyó módszerrel küldték a halálba. Az emberáldozat ezen ősi formája mindenesetre rávilágít arra, milyen teljhatalmú és félelmetes volt az uralkodók hatalma az egyiptomi civilizáció hajnalán.

(via)