Sosem látott hőmérsékletet értek el az óceánok. A kutatók szerint ráadásul ez még csak a kezdet. A rekordmeleg tengervíz nemcsak a tengeri élővilágra van hatással.
Évtizedek óta foglalkozunk a klímaváltozás témájával, de ilyenkor általában a kiszámíthatatlan időjárásra, a szárazföldi hőhullámokra, a természeti katasztrófákra gondolunk. Ha magyarként úgy gondoljuk, hogy mivel nincsenek óceánok a közelünkben, ezért azok változásai sem érintenek minket, nagyot tévedünk.
Ezek a hatalmas víztömegek úgy működnek, mint a bolygónk hőpuffere. A Föld energiatöbbletének több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el. A tengervíz hőmérséklete annak mutatója, hogy a bolygónk éghajlata miként változik.
Elűzi Magyarországról az őshonos fafajtákat a klímaváltozás, riasztó mértékben csökkent az életterük
Olvass tovább...
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss jelentése szerint a globális tengerfelszín átlaghőmérséklete, 20,98 Celsius-fokra emelkedett, amellyel a korábbi, 2023-ban és 2024-ben mért júniusi rekordokat is felülmúlta.
A mérést végző intézmény igazgatója, Carlo Buontempo úgy fogalmazott:
A jelenlegi körülmények egy új szakasz kezdetét jelezhetik, amely ismét feltérképezetlen területekre vezet. Az óceánok hőmérséklete ilyen szinten van, és az El Niño a láthatáron van, így valószínűleg további hőmérsékleti rekordok dőlnek meg az elkövetkező hónapokban.
A felmelegedés részben az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésnek köszönhető, amely évek óta növeli az óceánok vizének hőmérsékletét. Ugyanakkor A mostani helyzet kialakulásában az El Niño jelenség is szerepet játszik. Ez a természetes éghajlati ciklus a Csendes-óceán trópusi térségét melegíti, amely pedig az egész bolygóra hatással van. A szakemberek szerint az El Niño az év második felében akár erős vagy nagyon erős intenzitásúvá is válhat.
Mindez jóval többet jelent annál, mint hogy kicsit melegebb lesz a tengervíz. A felmelegedett óceánok megváltoztatják a légköri folyamatokat, ezért egyes térségekben heves esőzések, máshol súlyos aszályok alakulhatnak ki. A gleccserek és a sarki jégtakarók gyorsabb olvadásával megemelkedik a tengerszint, amely a tengerparti városok életét veszélyezteti.
A tengeri ökoszisztéma kényes rendszer. A tengeri hőhullámok a halfajok vándorlásához, az óceáni tápláléklánc felborulásához, a korallok pusztulásához vezethetnek. Mindez pedig a halászatra, a partmenti gazdaságokra is kihat.
A kutatók számára nem egyértelmű, hogy a mért értékek átmeneti kiugrásról tanúskodnak, vagy egy új, tartósabb meleg időszak kezdetéről van-e szó. Annyi bizonyos, hogy 2026 első felében az óceánok hőmérséklete több alkalommal is történelmi csúcsot ért el. Az éves csúcshőmérséklet rendszerint júliusban vagy augusztusban alakul ki, ezért a szakértők nem zárják ki, hogy újabb rekordok születnek.
