A törökök pontot tettek a magyar őstörténeti viták végére.
A magyar őstörténet és a népünk származása a mai napig képesek a leghevesebb indulatokat és vitákat kiváltani a közéletben és a tudományos világban egyaránt.
A hivatalos akadémiai álláspont és az iskolai tankönyvek évtizedek óta a finnugor nyelvrokonságot hirdetik, ám ezzel párhuzamosan a társadalomban élénken él a több évszázadra visszanyúló, mélyen gyökerező hun-magyar kontinuitás tudata.
Régi krónikáink, köztük Anonymus vagy Kézai Simon írásai egyértelműen a hunok egyenes ági leszármazottaiként és Attila népeként hivatkoznak a magyarságra, ezt a hagyományt pedig a hivatalos elmélet mindezidáig nem tudta teljesen kitörölni a nép emlékezetéből.
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...
Keleti fogadtatás
Érdekes jelenség, hogy míg a nyugati tudományosság elutasítja a hun rokonságot, addig keletebbre haladva ez szinte természetes tényként kezelt axióma. Kínában a mai napig a hunok utódaiként tekintenek ránk, de még meglepőbb az a tisztelet, amivel a türk népek övezik a magyarságot.
Bársony Bálint zenész a Kult+ podcast vendégeként mesélt el egy megdöbbentő és szívmelengető történetet a törökországi turnéjáról. Elmondása szerint Törökországba megérkezve azonnal úgy köszöntötték őket:
„Na, megjöttek Attila unokái!”
Kint ugyanis szilárdan vallják, hogy a hun fejedelem, az Isten ostorának legtisztább vérvonala és első számú leszármazottja éppen a magyarság.
A török törikönyvek az az egri vár ostromáról olyat írnak, ami felfoghatatlan
Olvass tovább...
Zenés híd az ősi kultúrák között
A zenész rámutatott arra a fájó ellentmondásra, hogy miközben itthon az iskolapadban erről a büszke örökségről szinte semmit sem tanítottak a korábbi generációknak, addig külföldön ezt tényként kezelik.
Bársony Bálinték ráadásul nem modern műfajjal, hanem ősi gyökerű zenével érkeztek, amely bebizonyította a közös kulturális alapokat.
Mint monda, rengeteg olyan török-magyar népdalunk van, amelyek dallamszerkezete és lelki világa szinte teljesen azonos, így a kinti koncertek katonás rend helyett valódi, testvéri ünneppé és frenetikus sikerű élménnyé váltak, hidat képezve a közös múlt és a jelen között.
