promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Brutális, a kínaiak embert küldtek az Északi-sark jégtakarója alá, hihetetlen dolgokat tapasztalt

Brutális, a kínaiak embert küldtek az Északi-sark jégtakarója alá, hihetetlen dolgokat tapasztalt

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Komoly kutatás zajlott, Kína ebben világelső. 

Új korszak az Északi-sark alatt

Miközben a világpolitikai figyelem egyre inkább az Északi-sarkvidékre összpontosul, Kína jelentős technológiai mérföldkövet ért el: először hajtott végre emberes merülést a sarkvidéki jég alatt. Négy kínai kutatóhajó tért vissza Sanghajba szeptember végén, miután lezárult az ország eddigi legnagyobb tudományos expedíciója a Jeges-tengeren.

A küldetés egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a Jiaolong nevű mélytengeri kutatójármű sikeresen juttatott le egy kutatócsoportot a jéggel borított sarkvidéki vizek alá.

Ritka bravúr, extrém körülmények között

Az Északi-sark alatti merülés az egyik legösszetettebb és legkockázatosabb tengeri műveletnek számít. A vastag jégtakaró miatt a műholdas kommunikáció és a navigáció szinte lehetetlen, miközben az irányítatlan jégtömbök komoly ütközési veszélyt jelentenek.

A berendezéseknek extrém hidegben kell működniük, ahol már a legkisebb meghibásodás is végzetes lehet. Nem véletlen, hogy eddig csak néhány ország volt képes hasonló teljesítményre: az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia korábban katonai tengeralattjárókkal hajtott végre ilyen küldetéseket.

A kutatók különféle mintákat gyűjtöttek a tengerfenékről, beleértve víz-, üledék-, kőzet- és élőlénymintákat is. Ezek az adatok kulcsfontosságúak lehetnek a gyorsan változó sarkvidéki klímáról, a mélytengeri élővilág eloszlásáról és alkalmazkodási mechanizmusairól szóló jövőbeli kutatásokhoz.

Tudomány mögötti stratégia

Bár a kínai expedíciót hivatalosan tudományos célúnak nevezték, a háttérben egyértelműen geopolitikai érdekek is kirajzolódnak. Az Északi-sarkvidék hatalmas, eddig kiaknázatlan nyersanyagkészleteket és új tengeri útvonalakat rejt, amelyek a klímaváltozás miatt egyre hozzáférhetőbbé válnak.

Kína már 2015-ben "új stratégiai határvidékként" hivatkozott a térségre, később pedig "sarkközeli államként" határozta meg magát. Ennek része a tudományos jelenlét erősítése is: az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott a kínai sarkvidéki kutatások száma.

Felvétel a kutatásról:

forrás: GlobalTimes