Az Északi-sarkon van Magyarország legészakibb része, iszonyatos a neve

A Budapest-fok rejtélye: hogyan tévesztette meg a sarki délibáb az Osztrák–Magyar expedíciót

A 19. századi expedíciók történetében különös helyet foglal el az a pont, amelyet egykor Budapest és egy távoli fok nevével kötöttek össze. A sarki utazók azt hitték, hogy egy új földdarabot találtak, ám a valóság sokkal enigmatikusabb lett, amikor kiderült, hogy a látványt a délibáb okozta. A téves elképzelés máig izgalmas fejezete a magyar történelemnek, és az, hogy ez a jelenség az északi vidéken történt, csak tovább növeli a titokzatosságot.

A sarkvidéken gyakran fordul elő olyan erős fénytörés, amely átformálja a távoli táj képét. A jégtáblák fölött rendkívül hideg levegőréteg húzódik, fölötte pedig valamivel melegebb levegő helyezkedik el, és ez a két réteg úgy töri meg a fényt, hogy a látvány teljesen megtévesztővé válik. Ilyenkor a szem olyan képet kap, mintha a horizonton magas sziklák, hegyfokok vagy új földnyelvek emelkednének ki.

A valóságban azonban ezek a formák több kilométerrel távolabb lévő jégfalak vagy alacsony dombok torzult képei.

Pontosan ez történt az osztrák–magyar sarki expedíció tagjaival is: a fénytörés miatt úgy látták, hogy előttük egy hatalmas szirt áll, amelyet később Budapest-fokként jelöltek meg. A későbbi kutatók azonban igazolták, hogy a látott „földdarab” nem létezett. A felfedezőket a sarki délibáb olyan meggyőző illúzióval tévesztette meg, hogy valóságosnak hitték azt, amit a fény hozott létre a jeges táj fölött.

A Budapest-fok születése: a Monarchia sarki expedícióját a jég fogsága és az illúziók vezették félre

A történet az Osztrák–Magyar Monarchia expedíciójához kapcsolódik, amely a Jeges égöv felé indult, hogy felmérje a rideg tenger térségeit. A kutatók számára a hosszan tartó sodródás során teljesen véletlenül bontakozott ki egy új felfedezés, amelynek helyszínét a korabeli földrajz térképei még sosem jelölték.

A téli éjszakákon feltűnő fények közt tűnt úgy, hogy egy meredek szirt húzódik a hómező szélén, ezért kapta a később legendássá váló „Budapest-fok” nevet.

A kaland azonban tragikus fordulatot vett. A hajó a jég fogságába szorult, és a kutatók minden erejükkel próbálták túlélni a sark világának kiszámíthatatlan hónapjait. A hosszú idő alatt két évre beragadtak a jégtáblák közé, ahol a vadászat és a folyamatos fagy uralta a mindennapokat. A jégmezők csendje napjaik része lett, és a feszültség csak tovább fokozódott, ahogy a természet semmit sem engedett.

A jegesmedvék mozgása és a viharok ereje között minden apró jel fontosnak tűnt. Ami azonban számukra valóság volt, arról a későbbi expedíciók kimutatták: a feltételezett sziklák és csúcsok csak a sarki délibáb trükkjei voltak. A visszatükröződő fény megtévesztette a legjobb szemeket is a kietlen északi vidéken.

Magyar nevek a sarkvidéken: hogyan került Zichy-föld, Deák Ferenc-sziget és a Budapest-fok a Ferenc József-föld térképére?

A Ferenc József-föld térképén ma is több magyar vonatkozású név bukkan fel, amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia sarki expedíciójához kötődnek. A kutatók egy nagyobb szigetcsoportot Zichy-földnek neveztek el az egyik szponzor tiszteletére, mellette pedig olyan elnevezések születtek, mint a Deák Ferenc-sziget, a Hungária-öböl vagy a Vámbéry-szigetcsoport. A később legendássá vált Budapest-fok eredetileg a Pest nevet kapta, ám amikor a felfedezők hazatérve értesültek a városegyesítésről, átírták az elnevezést, és még Ráth Károly főpolgármester neve is helyet kapott egy közeli hegyfokon.

A beszámolók szerint a Budapest-fok 3–5000 láb magas jéghegyek gyűrűjéből nyúlt a tengerbe, és a kutatók úgy írták le, mint egy olyan jeges látványt, amelynek nagyszerűségét szavakkal szinte lehetetlen visszaadni.

Hogyan lett legendából tévedés? A Budapest-fok északi-sarki történetét a sarki fénytörés írta át

A mítosz mégis fennmaradt. Sokáig úgy hitték, hogy a jeges tájakon egy különleges tenger nyúlvány őrzi a magyar expedíció emlékét, és a történet megannyi formában felbukkant a korabeli beszámolókban. A szövegek a magyar jelenlétet egy új felfedezés bizonyítékaként írták le, amelyet a sarkvidéki kalandregények hangulata vett körül. A történethez azonban a későbbi kutatások új elemeket adtak.

A modern földrajz szakemberei ma már pontosan tudják, hogy a titokzatos Budapest-fok sosem létezett.

Ma már úgy tekintünk erre a sarkvidéki epizódra, mint egy tanulságos és egyben lenyűgöző példára azzal kapcsolatban, hogyan vezethet félre a természet a legextrémebb helyeken.

Egy korábban publikált cikkünk is bemutatja, hogyan fedezte fel az Osztrák–Magyar Monarchia északi expedíciója a Ferenc József-földet, amelyet egykor magyar „szigetként” emlegettek, hogyan kapta a terület a magyar neveit – köztük a Budapest-fokot és a Hungária-öblöt –, miként került ezek közül minden orosz fennhatóság alá, és miért maradt fenn mégis ez a különleges magyar névörökség az Északi-sark közelében.

A videó bemutatja, hogyan fedezte fel az Osztrák–Magyar Monarchia expedíciója a Ferenc József-földet, milyen magyar nevek kerültek a sarkvidéki térképre, és hogyan kapcsolódik mindez a Budapest-fok legendájához.

Forrás: Wikipédia és Index