Oroszország közepén magyar nevű falut találtak, kiráz a hideg a nevétől

Mélyen Kelet-Szibériában, az Irkutszk megye nyugati határán, a Tumanset folyó mentén található egy kis település, ami Magyarországtól közel hétezer kilóméterre, azaz 55 napnyi járóföldre – vagy 83 óra autóútra van.

Az orosz nyelven Vengerka nevet viselő faluról már a 19. században készültek feljegyzések, az itt élők fakitermeléssel, favágással, vadászattal, halászattal foglalkoztak.

A település neve magyar fordításban így hangzik: 

magyar nő, magyar lány

De miért ez a neve?

A jelenség már csak azért is figyelemreméltó, mert egyáltalán nem vonható kapcsolat közötte, és az olyan Oroszországban lévő, kelet-szibériai települések között, amikben egykor éltek magyarok – írja cikkében a ma7.sk.

Viszont nem teljesen váratlan az elnevezés. Az 1900-as évekből lehet találni olyan fennmaradt elbeszéléseket, amik arra utalnak, hogy a környéken igenis éltek magyarok. Tarczali dell’Adami Géza 1925-ben írt a különös faluról, szerinte egy ottragadt honvédcsapat alapíthatta a települést: 

A Bajkál vidékén van egy orosz falu, Vengerka a neve... Egyik-másik utcájának az elnevezésén csodálkozva akad meg a szem: Kossuth ulica, Petőfi ulica... A vengerkai öregek egyike-másika pedig, ha kiveri pipájából este a mahorka hamvát, jóízű tanyai magyarsággal köszön el szomszédjától: jóccakát koma.

– 1849-ben szakadt oda egy maroknyi magyar honvéd.

Egy meglehetősen színes környék

A környéken lévő öt faluban több nemzet is él, etnikailag elég színes a környék: vannak oroszok, ukránok, beloruszok, csuvások, tatárok, marik, litvánok, moldvánok, mordvinok, és még sorolhatnánk – csak magyarok nincsenek 

A név eredete

A vengerka szó az Osztrák-Magyar Monarchia-beli időkből származik, a kor erkölcsileg szabados életvitelű nőket jelentette, akik Oroszországba szegődtek táncosnőknek az első világháború előtt. A táncosnők között nemcsak magyarok szerepeltek; a Monarchia különböző nemzetiségeiből is érkeztek lányok.

A bolsevik forradalom aztán 1917-ben megakadályozta a táncosnők bevándorlását, a már Oroszországban élők vagyonait pedig elkobozta. A vengerkák általában öregkorukra nyomorúságos körülmények között éltek.

A vengerkák tánca – bár nem eredeti formájában – a mai napig fennmaradt.