
Megtalálták a magyar honfoglalás vezetőjének sírját, de sosem nyithatják ki?
Olvass tovább...
A történelem mindig ad lehetőséget újfajta értelmezésekre, egy forradalmi elmélet azonban feje tetejére állítaná a honfoglaló és kalandozó magyarságról tudott ismereteinket.
A Kárpát-medence már a magyar honfoglalás előtt is mozgalmas időszakokon esett keresztül. A legemlékezetesebb történelmük talán a hunoknak és avaroknak volt ezen a vidéken, a hivatalos álláspont viszont a hun-avar-magyar népfolytonosságot a mai napig tudománytalannak minősíti.
Az 1913-ban született domonkos rendi szerzetes, Fehér Mátyás Jenő azonban szinte az egész életét arra tette fel, hogy a homályos évszázadok pontos történéseit kissé jobban megvilágítsa. Akadtak jelentős eredményei, kapcsolatba hozták még a titokzatos Tarih-i Üngürüsz nevű krónikával is, amelyről azonban egyelőre nem sikerült bebizonyítani, hogy ősi és eredeti munka – sokkal inkább Thuróczi János Magyarok krónikájának török fordítása lehet.
Fehér Mátyás Jenőnek van egy izgalmas elmélete arról is, hogyan tűntek el az avarok a Kárpát-medencéből. A kaganátusuk egy polgárháború miatt omlott össze, és véleménye szerint ekkor emelkedett ki, és állt át a „sötét oldalra” egy Kara Ulu nevű avar férfi, aki később Carolus Magnus, vagyis Nagy Károly néven vált ismertté.
A domonkos szerzetes szerint az imposztor a Frank Birodalom önjelölt császára lett, egyébként csaló volt és vérbeli kalandor, aki valahogyan megkaparintotta az avarok legendás kincsét is.
Nem csoda, hogy valamivel később a honfoglaló magyarok kalandozásokra indultak nyugat felé, ezeknek a „rablóportyáknak” ugyanis – Fehér Mátyás Jenő értelmezésében – az volt a céljuk, hogy visszaszerezzük jogos jussunkat, vagyis a velünk rokonságban álló avarok aranyát.
Olvass tovább...
Az elméletet azzal támasztotta alá a kiötlője, hogy az avar kincsek kora középkori fölbukkanási helyei föltűnő azonosságot mutatnak a kalandozó magyarok portyázásainak állomáshelyeivel.
Valóban furcsa, hogy miért indítottak elődeink folytonos támadásokat nyugat felé, hiszen ez területi gyarapodással nem járt, ráadásul óriási kockázatot rejtett magában, a magyar csapatok fölött állandóan ott lebegett a megsemmisítés réme.
Bármi is legyen igaz mindebből, annyi bizonyos, hogy Nagy Károly 791-ben hadjáratot vezetett az avarok földjére, és ezzel végképp megindította őket a lejtőn. Bár akkor még nem értek el jelentős hadi sikereket, 795-ben már megtörtént az első nagyobb hódítás, a frankok ügyesen használták ki az avarok közt kitört belháborút.
Nagy Károly nem csaló volt, hiszen nem is létezett? Érdekes elmélet a kitalált középkorról:
Olvass tovább...