
A Loch Ness-i szörny még sosem merészkedett emberekhez ilyen közel, ez az új felvétel teljesen letaglózó, ő lesz az új Godzilla?
Olvass tovább...
Egy ritka tengeri lény került elő karácsonykor, ám csak később jöttek rá a kutatók, mekkora jelentősége van ennek a találkozásnak.
Karácsony este általában nem a tudományos áttörések ideje. Az emberek ünnepelnek, pihennek, de a világ óceánjai nem állnak meg. A Schmidt Ocean Institute kutatócsapata a Déli-óceán jeges vizeiben dolgozott épp. Egy mélyvízi küldetést terveztek a Powell-medencében, közel 3000 méteres mélységben, de az időjárás – pontosabban a jégtáblák – közbeszóltak. A távirányítású jármű, a SuBastian indítását el kellett halasztani.
Ez a késlekedés azonban végül történelmi felfedezéshez vezetett. Másnap, december 25-én, amikor végre elindult a merülés, a kutatók valami olyasmit láttak, amire senki sem számított.
Az ROV kamerái egy furcsa, áttetsző, hosszúkás testű lényt rögzítettek. Először senki sem hitt a szemének, de hamar világossá vált: egy Gonatus antarcticus nevű tintahal került lencsevégre – élve, a természetes közegében. Ez a faj annyira ritka, hogy eddig csak elpusztulva, halászhálókba akadva vagy tengeri ragadozók gyomrában talált csőréből ismertük.
A kutatók szó szerint sokkot kaptak. A lényt korábban még sosem látták élőben.
[[c1]]
A hideg antarktiszi vizekben él, mélyen, 2000 méter alatt. A mostani felvétel 2152 méteres mélységben készült, éppen egy olyan merülés során, amelynek eredetileg más célja volt: a Déli-óceán feltérképezetlen aljzatának vizsgálata.
A legmeglepőbb mégsem az volt, hogy sikerült elcsípni a titokzatos lényt. A testén látható nyomok beszédesebbek voltak bármilyen adatnál. A kutatók friss tapadókorong-nyomokat és karcolásokat azonosítottak a tintahal testén, ami arra utal, hogy nemrég túlélhetett egy támadást – talán egy másik tintahaltól, esetleg egy ismeretlen mélytengeri ragadozótól.
A példány nem tűnt legyengültnek, aktívan mozgott, de az ismeretlen sebhelyek komoly kérdéseket vetnek fel. Mi támadhatott rá? Hogyan él túl ilyen mélységekben? És egyáltalán: hány ilyen példány lehet még odalent?
Ez a tintahal nemcsak biológiai szenzáció, hanem egy újabb emlékeztető arra, milyen keveset tudunk a bolygónk mélyebb vizeiről. A kutatók a felvételt és a megfigyeléseket egy hamarosan érkező National Geographic-dokumentumfilmben részletezik majd, de már most biztos: egy teljesen új ablak nyílt meg a tengeri élet rejtett világára.
Olvass tovább...