Isaac Newton kiszámolta a világvégét – sokkoló évszám került elő a jegyzeteiből

Isaac Newton nevét hallva szinte mindenkinek a fizika alapjainak megteremtése, az almafa alól induló gravitációs elmélet vagy a mozgástörvények jutnak eszébe. Azonban kevesen tudják, hogy ez a briliáns elme sokkal több volt, mint puszta tudós.

Szenvedélyesen érdeklődött a vallás, az alkímia, sőt, a bibliai jóslatok iránt is,

 olyannyira, hogy egyik különös kéziratában még a világvégét is megjósolta.

A 17. század végén és a 18. század elején élt Newton nem választotta szét a tudományt és a hitet. A természetfilozófia irányzatának követőjeként úgy gondolta, hogy a világ megértése csak akkor teljes, ha azt Isten működésével összhangban vizsgáljuk. Ez a szemlélet vezette akkor is, amikor nekiállt értelmezni a Biblia utolsó könyvét, a Jelenések könyvét – különösen annak időbeli utalásait.

A Jelenések könyve számokban

Newton egyik kéziratában, amelyet a „Jehovah Sanctus Unus” álnéven írt 1704-ben, egyértelműen megjelenik a világvége iránti érdeklődése. A dokumentumban az szerepel, hogy a világ 1260 évvel az „igaz egyház” hanyatlása után ér véget. A tudós úgy értelmezte a bibliai számokat, hogy az 1260 nap valójában 1260 évet jelent, ahogy az akkori prófétai értelmezések is gyakran „egy nap = egy év” elven működtek.

De vajon honnan indul ez a különös időszámítás?

Newton úgy vélte, hogy a kritikus időszak kezdete Krisztus után 800-ban történt, amikor is megalapították a Szent Római Birodalmat. Ez volt szerinte a „tisztátalan egyház” felemelkedésének pillanata, vagyis az igaz hit háttérbe szorítása. A tudós egyszerűen hozzáadta az 1260 évet a 800-hoz – és így jutott el a sokkoló eredményhez.

A sokkoló dátum

A Newton által levezetett évszám nem más, mint 2060. A levél szerint:

„nem látok okot arra, hogy a világvége korábban következzen be, bár lehet, hogy később.”

Fontos azonban, hogy Newton maga is szkeptikusan állt a prófétai időpontokhoz. Félt attól, hogy az elhamarkodott jóslatok aláássák a Szentírás hitelességét, ezért inkább figyelmeztetésként tekintett saját jóslatára is.

A halifaxi King's College tudománytörténésze, Stephen D. Snobelen szerint Newton jóslata egyfajta ellenpontot akart nyújtani azokkal szemben, akik minden évben újabb és újabb világvégét hirdetnek. Snobelen szerint Newton célja nem az volt, hogy pánikot keltsen, hanem hogy rendet vágjon a jóslatok káoszában – s ezt a rendet ő egy, a Biblián alapuló, aritmetikai számítás segítségével próbálta megalkotni.

Mindez furcsának tűnhet egy modern tudós szemszögéből. De Newton korában a tudomány és a spiritualitás még nem váltak külön utakra. A gravitáció atyja komolyan vette az alkímiát, tanulmányozta az asztrológiát, és nem utolsósorban: hitt abban, hogy a Biblia számai konkrét jövőbeli eseményeket jelölhetnek.

Ma, több mint 300 évvel később, már nem csupán a fizikusként emlékezhetünk rá, hanem mint az emberiség egyik legnagyobb elméjére, aki még a világvégét is megpróbálta kiszámolni – és a dátum egyre csak közeledik.

Ha megnézné a házat, ahol a polyhisztor felnőtt, és ahonnan indult a "karrierje" akkor ne hagyja ki ezt a videót: