Így hívták az Ázsiában maradt Magyarországot, te is használod ezt a szót

A magyarság 1100 éve él a Kárpát-medencében, és ennyi idő távlatából is érdekes kérdés, hogy vajon honnan érkeztünk. A 13. században útra kelő Julianus barát a Volga és Káma folyók vidékén talált magyarul beszélő népet, ezért azt a helyet nevezzük Magna Hungariának, de sokkal valószínűbb, hogy az igazi őshaza ennél még keletebbre lehetett.

Kevésbé ismert, hogy a Kaukázusban a 10. században létezett egy rejtélyes ország, amely szintén az ősmagyarokhoz köthető. Akkoriban már Árpád népe letelepedett a Kárpát-medencében, ám magyarok – ez szinte biztosra vehető – maradtak a messzi keleten is.

Biztosan te is ismered azt a kifejezést, hogy „hét országra szóló lakodalom”. Aligha gondolhattad viszont, hogy ez nem csupán egy mesei fordulat, hanem komoly tudományos alapja is van. Sudár Balázs történész pedig a tanulmányában elképesztően izgalmas információkat tárt fel róla.

A kereszténység előtti magyarsággal kapcsolatban a hetes szám gyakran előkerül. Ami azért is különös, mert abban a sztyeppei közegben, ahonnan az őseink érkeztek, ez egyáltalán nem volt megszokott.

Velünk kapcsolatban viszont már a 10. századi Bizáncban is azt emlegették, hogy a türkök (magyarok) hét törzsből álltak, és Anonymus is hétmagyarnak hívta a vezérek közösségét. Sudár Balázs szerint különös, hogy mennyire ragaszkodtak őseink a hetes számhoz, az eredetileg különálló Kürt és Gyarmat törzset is emiatt egyesítették (Kürt-Gyarmat), míg a hozzánk csapódó kabarok nyolcadik törzsét nagyvonalúan figyelmen kívül hagyták az ősi legendák.

Ennek fényében már nem is olyan meglepő, hogy a 10. századi muszlim irodalomban feltűnik egy Hétország nevezetű állam a Kaukázus vidékén. Az egyik krónikaíró szerint az ott élő „egy nagy nemzet, megközelíthetetlen, távoli szállásterületű”. Hitüket, vallásukat nem ismeri, azt viszont biztosan tudja, hogy a földjüket Hétországnak nevezik.

Az is kiderül a muszlim szövegből, hogy Hétország szomszédai a kasak, vagyis a cserkesz nép. Tőlük alighanem nyugatra helyezkedhetett el a titokzatos állam, amely a szintén rejtélyes Irammal is határos – ez nagy valószínűséggel a kazár besenyők országa lehetett.

Sudár Balázs szerint a viszonylag kevés információ arra utalhat, hogy Hétország lakói új jövevények lehettek a térségben, ez pedig szintén megerősíti, hogy akár az egyre nyugatabbra vándorló magyarok is lehettek.

Izgalmas előadás a honfoglalás előtti magyarságról: