Elveszett, ősi kontinens bújik meg a Kárpát-medence közvetlen közelében

A földrészek folyamatosan változnak, az évmilliárdok alatt pedig többször is jelentősen átalakult a bolygó földrajza. Hogy egymilliárd év múlva miként fog kinézni a Föld, azt csupán elképzelni tudjuk, hiszen az emberi élet léptéke egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy ebből bármit is érzékeljünk. A múltat azonban ennél sokkal sikeresebben képesek vagyunk vizsgálni.

Az ősi földrészeknek ma már csak nyomai maradtak, ezek azonban bőven elegendőek ahhoz, hogy legalább valamennyire rekonstruálni tudjuk az egykori domborzati viszonyokat. Az egyik ilyen hatalmas földnyelv ráadásul a mostani Európa őse volt, beleértve Magyarország területét is.

Negyedmilliárd évvel ezelőtt vált le a szuperkontinensről

Bolygónk félmilliárd évvel ezelőtt uralkodó szuperkontinense a Gondwana volt, amely a mostani déli félteke földrészeit foglalta magában. Erről vált le nagyjából 240 millió évvel ezelőtt a Nagy-Adria, ami egészen a mostani Iránig terjedt, felszínének azonban csak egy része bukkant elő a vízből.

A későbbi évmilliók alatt fokozatosan észak felé mozdult el, majd újabb 120-140 millió év múlva az eurázsiai tektonikus lemezzel ütközve a földköpenybe süllyedt, illetve felsőbb részei felgyűrődtek, amiből aztán létrejött az Alpok. Alsóbb részei hozzávetőlegesen 1,5 ezer kilométerrel alattunk húzódnak, az európai országok területei alatt.

A kutatások során az is kiderült, hogy a vándorlás évmilliói alatt a földrész megcsavarodott, ami nehezítette a rekonstrukcióját, hiszen a nagy, ősi földrész-karambol után ugyan megtalálták a nyomait, de annyi változáson ment keresztül a bolygónk látható arca, hogy teljességgel nehéz lenne ábrázolni.

Persze azért megpróbálták, és egy úgynevezett lemezrekonstrukciós szoftverrel még a tektonikus mozgásokat is modellezték. Minden bizonnyal Douwe van Hinsbergen és csapata kutatómunkája térképezte fel a legteljesebb módon a Nagy-Adriát, melyről egy videó is készült:

Forrás: Sciencedirect