A német hadsereg brutális titka, szuperkatonákat neveltek példátlan módszerekkel

Sőt, nem csak vagánykodni lehetett azzal, ha minél nagyobbra nőttél a porosz birodalom hadseregének elit ezredében. Ugyanis annál többre futotta az ember zsoldjából, minél nagyobb lett a magassága. Az I. Frigyes által felállított óriások seregében minden egyes centiméterért több pénz járt a katonának. Azonban a többség nem örömében vállalta ezt a különleges bánásmódot, lévén sokszor már gyerekként kinézték őket az illetékes vezetők, hogy örökre kiszakítsák a leendő harcos gigászt a családjából. Később még a Napóleon ellen vívott harcokban is ott lehettek, ám sok sikert nem érhettek el a kegyetlen korzikai császár ellen.

A történet még a 17. században kezdődött.

I. Frigyes uralkodása alatt állították fel az európai történelem valaha volt legkülönlegesebb katonai egységét. A később a potsdami óriások becenevet kiérdemlő 6. gyalogosezred a valaha volt legfurcsább felvételi eljárást tálalta a felszerelni kívánók elé. Nem a legügyesebb, legszebb, legokosabb újoncokat várták maguk közé. A kezdetben önkénteseket váró hadosztálynak egyetlen igazán fontos feltételnek kellett megfelelni: a katona magassága legalább hat porosz láb kellett, hogy legyen. Ez a mai mértékegység rendszer szerint 188 centimétert jelent. 

A 188 centis kívánalom még ma is becsületre méltó szám, hát még a 17-18. században. Ugyanis az 1600-as években a tudományos források szerint jóval alacsonyabb volt az európai emberek átlagmagassága a ma élőkéhez képest. Míg a jelenben egy férfi körülbelül 175-180 cm-es magasságra számíthat felnőtt korára, addig ez az 1600-as években mindössze 160-165 centire volt tehető. Ez pedig már jelentős eltérés az emlegetett 188-as magassághoz képest. 

Ezredből zászlóalj

Érdekesség, hogy végül csak létezése végén bocsátkozott közvetlen harcászati cselekményekbe a potsdami óriások ezrede, pedig egészen 1806-ig működtek. Igaz, karrierjük végére az ezredből már csak zászlóalj minősítésben parádézhattak az aktuális uralkodó kedvéért. A békés működés ellenére azonban nem volt felhőtlen a "csapat" története. Voltak közöttük ugyan önkéntes zsoldosok Európa szinte összes nemzetéből, ám sokan már gyerekként besorozásra kerültek. Nem ritkán magas, szegény, paraszti szülők ajánlották fel egy kis pénzért gyermeküket abban a reményben, hogy majdan magas katona lesz belőlük a jó genetikának köszönhetően. Néha még újszülötteket is kiszakítottak családjukból a feljegyzések szerint. 

Az erőszakos sorozás azonban főleg a felnőtt, magas férfiak körében nem aratott osztatlan sikert. A dezertálásért egy ilyen, a látszatra sokat adó ezred esetében csakis a halálbüntetés jöhetett szóba. Éppen ezért nem a katonaszökés, sokkal inkább az öngyilkosság volt a menekülő út a kétségbe esett magas férfiak számára. Azonban aki tűrte a kemény kiképzést, élvezhette a jelentős fizetést, illetve állítólag

az "óriások" kapták a legjobb falatokat is a katonai ellátmányból, élelmezésből. 

A TheVintageNews.com-on megjelent kutatás szerint az alapító király idején még a mesterséges gyarapítást is szorgalmazták a vezetők. Kitalálták, hogy a magas katonáknak magas asszonyt kellett találniuk. Ez egyfajta előszele volt a Harmadik Birodalom 1900-es években kitalált fajtisztasági elvárásainak, ami végül az 1939-1945-ös világégés elsődleges kiváltó oka lett. Frigyes 1740-es halála után fia sokkal kevésbé szívlelte az "colosokat", és visszavett juttatásaikból, létszámukból. 

Napóleon kivéreztette az óriásokat

A Napóleon idejében megvívott háborúkat így már csak zászlóaljként élték meg a "potsdamiak". 1806-ban pedig utolérte a végzete, bár még az osztrák örökösödési háborúból is kivették a részüket. Napóleon győzelmeit követően Poroszország térdre kényszerült, az óriások maradék erejét szélnek eresztették, a túlélőket és szolgálatra alkalmas katonákat elosztották más ezredek között. 

Egy kis potsdami óriások történelem: