800 éves magyar falu tűnt el végleg a térképről, az állam 20 évig nem engedélyezte az építkezést rajta

A magyar faluk, falvak, kisvárosok egészen elképesztő hangulattal, atmoszférával és történelemmel rendelkeznek, legtöbbjük a mai napig igyekszik megőrizni azt az elképesztő történelmi párlatot, ami a kis határaik között feszül. Néhány település azonban nem volt ilyen szerencsés és hiába a korabeli pezsgő falus élet, mára mégis elnéptelenedett szellemfaluvá váltak. Ennek a legfőbb oka általában a fiatalok elvándorlása, itt azonban ennél drasztikusabb dolog történt: egy természeti katasztrófa után a lakók nem tudtak visszatérni otthoniakba.

Bár a történelem nem mindig kedvezett nekünk, több olyan város is van Magyarországon, ahol a régészek elalélnának:

Van egy kis magyar falu, amelyet már az 1280-as években is megemlítenek, ma viszont önálló településként nem ismerik el.

Ez pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc, amelynek mára egyetlen lakója sincsen. A Csák nemzetség egyesülésének lehetett a része töb más településsel együtt. Több földbirtokos kezén is átment, később pedig grófokhoz került: kitüntetett figyelemben volt része az apró teleülésnek. 1852-ben Haynau is építtetett ide egy villát, a falu pedig haladt előre a fejlődés útján, 1960-után már több mint 700an lakták a falucskát.

Nagygéc a fejlődés ellenére rettenetes csapásban részesült.

A dátum, ami megpecsételte a település sorsát, az 1970.05.03. volt: a Szamos folyó ekkor váratlanul kiöntött és óriási árvizet bocsájtott a településre, amire a lakók egyértelműen nem voltak felkészülve, így a víz mindent elpusztított. Szomorú adalék, hogy ehhez Trianonnak is köze volt: a határok módosítása miatt a falut már nem védték az árvízzel szemben létrehozott töltések. A víz rongálását néhány lakóház és az egyetlen templon élte túl, de ezek sem maradtak használható állapotban, haláleset szerencsére nem történt. A lakóknak azonban a szomszédos Csengerbe és Csengersimába kellett menniük, a település pedg az utóbbiba be is olvadt, már nem önálló település.

Az állam közbelépett, akkor a felújításról volt szó.

20 évig tilos volt bármilyen építkezést folytatni, ami egy csapásra megölte a települést, sokan vissza sem térhettek, nem is volt mihez. Szomorú számadatok következnek: a 700 főből 1980-ban 22-en, 2011-ben pedig 10-en jelezték, hogy nagygéci-i lakosok, de állítólag ekkoriban még jártak kikapcsolódni a megmaradt házakba. A településre egyetlen út vezet be, de a az atmorszférában, ha odatévedünk, ma is van valami magával ragadó. Bár a falut nem tuták helyreállítani, annak szeretete nem múlt el: kilátó és látogatóközpont is üzemel itt, amely emléket állít a korábban itt élőknek. Rekontruálták a templomot, egy nagy központi emlékmű körül pedig 200 Kárpát-medencéből érkező üznet is helyet kapott. A helyiek a mai napig összejárnak és tartják a kapcsolatot annak ellenére, hogy szeretett falujuk ma már nem létezik.

Az elhagyatott falu korábbi lakóinak visszatekintését itt hallgathatod meg, elsőkézből:

A gátak, amelyek a települést védték a Tiszától és a Szamostól a katasztrófa idején már Romániához tartoztak. De hogyan is néz ki ma a néptelen település? Megmutatjuk egy emlékvideóval:

_{Forrás: femina.hu, wikipedia}