Förtelmes gyógymódot használtak aranyérre az ókorban, elvileg bevált

Általában a gyógyszeres fiókban keresgélünk vagy a patikába, drogériába rohanunk fejfájás, aranyér, láz esetén. Amíg nem léteztek pirulák és szuszpenziók, a hagyományos, népi gyógymódokkal kúrálták magukat elődeink. Így derült ki, hogy a bodzából, hársfából főzött tea csökkenti a lázat, a citromos kávé és a tarkóra tett hideg borogatás enyhíti a fejfájást. Ezek a módszerek már szinte tökéletesek ahhoz képest, amikkel az ókorban próbálkoztak az emberek.

Az emberek ősidők óta kísérleteznek különböző gyógymódokkal, rengeteg tapasztalat halmozódott fel az évezredek alatt. Az egyik legismertebb ókori természettudományos mű a Naturalis Historia, amelyet Idősebb Plinius állított össze, 77-ben készült el. Ez a hatalmas enciklopédia 37 könyvből áll, és mintegy 20 000 megállapítást tartalmaz, idézve több mint száz korábbi szerző munkáit.

Plinius műve különféle tudományos területeket ölel fel, többek között az orvoslást is. Számos forrásra támaszkodott, többek között Arisztotelész, Theophrasztosz és Celsus műveire, valamint utazók és hadvezérek megfigyeléseire. Saját tapasztalatait is beépítette, főként a természeti jelenségekről. Bár egyesek szerint olykor túlságosan elragadtatta magát, és saját elméleteit tudományos tényként kezelte, az akkori ismeretek nagy részét enciklopédiájában örökítette meg.

A Naturalis Historia számos különös orvosi javaslatot tartalmaz, amelyek akkoriban hagyományosak volt, ma már meghökkentőnek tűnnek. Plinius például fülzúgás ellen csiganyál vagy emberi vizelet cseppentését ajánlotta. Kígyómarás kezelésére a döglött kígyó hamujának elfogyasztását javasolta. Szembetegségekre farkasmájból készült kenőcsöt, fogfájásra pedig azt tanácsolta, hogy a beteg tartson egy békát a szájában, amíg a fájdalom el nem múlik.

Az aranyér gyógymódjához egy szekér is kellett

Az aranyér kezelésére szintén különös gyógymódokat írt le. Például a kecskeepe vagy a vizelet alkalmazását javasolta, valamint meleg tengervízben való ülőfürdőt. A fokhagymát kúpként ajánlotta vagy borral együtt való fogyasztásra, amit aztán hánytatással kell kiüríteni a gyomorból. 

A legfurcsább módszerek között szerepel a disznózsírból és szekérkerék rozsdájából készült kenőcs is. 

Bár ma már mosolyogva olvassuk ezeket a tanácsokat, Plinius műve rendkívüli hatással volt az európai tudományos gondolkodásra. Az általa összegyűjtött ismeretek hosszú évszázadokon át meghatározták az orvostudomány fejlődését, és számos módszert a későbbi időkben is alkalmaztak. Az ókori gyógyászat tehát sok furcsaságot tartalmaz, de hozzájárult a mai orvostudomány megalapozásához.

Szamárköhögésre szamártej? A magyar népi gyógymódok között is vannak meglepőek: