Több ezer éves kincsesbányát fedeztek fel a Bükk erdeiben, új lap a magyar történelemkönyvekben

Magyarországról régóta köztudott, hogy számtalan értékes régészeti lelőhellyel büszkélkedhet. Egészen különleges tárgyakat találtak már nálunk, amiből következtetni tudtak az évszázodakkal ezelőtt élt emberek életmódjára, harci technikájára, vallási szokásaika. Ez az izgalmas lista nem olyan régen ismét bővült, mivel a Bükk észak-nyugati részén, pontosabban a Verebce-hegy tetején egy ősi falu maradványait tárták fel. A szakemberekből álló csapat elszenesedett épületeket találtak, majd arra következtettek, hogy a falu egy támadás során semmisült meg, a Kr. e. 6-7. században.

Egy kincsesbányát is felfedeztek a közelben.

A környező területet fémdetektorral derítették fel, aminek komoly eredménye lett: 60 mint 60 bronz- és vastárgy került elő. Úgy tűnt, hogy ezeket sietve ásták el az ostrom alatt, hogy megvédjék a kincseiket az ellenségtől. A város lakóinak ez a lépése egy igen szomorú tényre is rávilágít: a támadás hirtelen történt és igen erőszakos volt.

Megvizsgálták az értékes gyűjteményt, mely hosszú idők óta várt a föld alatt a megtalálásra.

Főképp ékszereket és lószerszámokat tartalmazott, amiket jobban megvizsgálva érdekes összefüggéseket fedeztek fel. Az ELTE BTK Régészeti Intézmények a közleményében fejtették ki, hogy ez alapján közük lehet a délkelet-európai kulturális élethez, de a Balkán térségekben talált leletekkel is erős hasonlósgot mutat. Ez alapján a falunak kiterjedt kereskedelmi hálózata volt, amely még a vaskorban kötötte össze a falut távoli közösségekkel.

Azt is sikerült megfejten, hogy ki lehettek a kegyetlen támadók.

A Dédestapolcsánynál Verebcén található falut a pontusi sztyeppéről (mai Ukrajna és Dél-Oroszország) származó szkíta harcosok égették porig. Ezt erősíti meg az is, hogy több száz szkíta bronz nyílhegyet találtak szerte a környéken. A támadás oka is kiderült: a föld alatt értékes anyagok rejtőztek, a helyszín pedig igen ismert vasfeldolgozó központként működött. A vas magas koncentrációja és nagyjából 600 tárgy utal a város jelentős ipari szerepére. A kifejezetten bronz- és vaskor specializálódott egyetemi kutatók immár 6 éve követik figyelemmel a projektet és már a harmadik hivatalos ásatási szezont kezdték meg. A munkában egyéb szakemberek, illetve helyi önkéntesek is segítik őket.

Több ismert európai régész is csatlakozott hozzájuk, például Bernard Heeb, berlini régész, akinek az őskori kohászat az egyik fő szakterülete. Martin Golec, az Olmützi Egyetem professzora pedig felbecsülhetetlen értékű régészeti ismereteit adta hozzá a projekthez. Az egyik kiemelt közreműködő Mogyorós Péter volt, aki az ELTE diákjaként vett részt a projektben, neki a fő érdeklődési köre a népvándorlás kori társadalmak.

A projekt nem titkolt célja az ismeretek bővítése mellett az, hogy a régészek következő generációjának lehetőséget biztosítson arra, hogy testközelből élhessék át és ismerhessék meg az általuk választott szakma szépségeit és nehézségeit, ezzel valódi gyakorlati tapasztalatot szerezve.

Az izgalmas ásatásról videófelvétel is készült, melyet itt tekinthetsz meg:

_{Forrás: ancient-origins, LBD Magazin}