Disznó mentett meg egy halálos beteg embert, az utolsó pillanatban érkezett a segítség

Egy alabamai nő, Towana Looney története új fejezetet nyitott az orvostudományban: ő lett a világon a harmadik élő ember, aki génszerkesztett sertésvesét kapott. A 53 éves nő, aki korábban édesanyja életét mentette meg egy vesedonációval, most maga is transzplantációra szorult, miután egyetlen megmaradt működő veséje felmondta a szolgálatot.

Hosszú várakozás és különleges körülmények

Looney 2017 óta szerepelt a veseátültetési várólistán, de különleges egészségi állapota miatt szinte lehetetlen volt megfelelő emberi donort találni számára. A nő vérében  rendkívül magas szintű ellenanyag-tartalom mutatható ki, amely nagy valószínűséggel kilökődési reakciót váltott volna ki egy emberi  szerv esetében. Ezért, bár kiemelt figyelmet élvezett a várólistán, évekig csak a dialízis-kezelés menthette meg az életét.

Egyre romló állapota miatt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) kiterjesztett hozzáférési programja keretében engedélyezték számára a kísérleti xenotranszplantációt, vagyis a génmódosított sertésvese beültetését.

Az első úttörők és a kockázatok

Looney előtt két másik ember részesült hasonló műtétben. Az első, Richard „Rick” Slayman, 2024 márciusában kapott génszerkesztett sertésvesét a Massachusetts General Hospitalban. A beültetés sikeres volt, viszont a férfi néhány hónappal később elhunyt, de halála nem volt összefüggésben a beültetéssel.

2024 áprilisában a második páciens, Lisa Pisano, szintén részesült ilyen transzplantációban, de az ő szervezete a műtét után nem tudott megfelelő vérellátást biztosítani a szervnek, ezért az orvosok kénytelenek voltak eltávolítani azt. Pisano sajnos három hónappal később elhunyt, részben szívproblémái miatt.

Towana Looney esete

Towana Looney műtétjét a NYU Langone Health orvoscsapata végezte. Ő az első olyan beteg, aki 10 különböző génmódosításon is átesett sertésvesét kapott, hogy a szerv minél inkább kompatibilis legyen az emberi szervezettel. A hétórás beavatkozást követően Looney gyorsan felépült, és mindössze 11 nap után hazaengedték.

„Ez nekem egy igazi áldás”

- mondta meghatottan Looney.

„Úgy érzem, kaptam egy új esélyt az életre. Alig várom, hogy újra utazhassak és több időt tölthessek a családommal és az unokáimmal.”

A tudomány jövője: a szervhiány megoldása?

A xenotranszplantáció a úgynevezett CRISPR génszerkesztési technológia révén vált lehetségessé - ez a forradalmi módszer teszi lehetővé, hogy a sertések génjeit úgy módosítsák, hogy szerveik alkalmasabbak legyenek az emberi test számára. Looney esete reményt ad a több mint 5,600 amerikai számára, akik évente a várólistán halnak meg megfelelő donor hiányában.

Dr. Jayme Locke, a műtét egyik vezető sebésze így nyilatkozott:

„Towana esete igazi inspiráció. Az ő története bizonyítja, hogy közel vagyunk egy megoldáshoz, ami örökre megváltoztathatja a szervhiánnyal küzdők életét.”

A tudomány és az emberi kitartás e példája egy új korszakot ígér a transzplantáció történetében, amely egyszerre ad reményt a betegeknek és ösztönzi az orvostudomány további fejlődését.

Videó az orvostudományi áttörésről: