Döbbenetes magyar félrefordítás: kikerült élesen is, napokig fogsz mosolyogni rajta, és azonnal hallani akarod a híres James Bond-film sorát
Olvass tovább...
A Biblia korai fordításakor becsúszott néhány félreértés, ami aztán gyökeret vert a keresztény hitrendszerben.
Már az általános iskolás hittanórákon is felmerül a kérdés a merészebb gyerekek részéről, főként a karácsony közeledtével, hogy Jézus anyja mégis hogyan lehetett szűz, ha gyermeke született. Hitoktatója válogatja, milyen választ kapnak erre az élet nagy dolgaival még csak ismerkedő tizenévesek. A lényeget, a biológiai vonatkozást azonban nehéz elkerülni. A rövid válasz az, hogy Szűz Mária a Biblia szövegének félrefordítása miatt lett szűz. A hosszabb választ az eredeti héber szöveget fordítók logikájában kell keresni.
Az Ószövetségben olvasható Ézsaiás könyvében a következő prófécia található:
„Íme, a fiatal nő (almah) fogan és fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.”
Az „almah” szó héberül „fiatal nő”-t jelent. Nyelvtörténészek szerint, ha a szüzességet akarták volna hangsúlyozni, a héber szöveg a „betulah” szót használta volna, amely kifejezetten „szüzet” jelent.
A szöveg egyébként eredeti kontextusa szerint egy prófécia, ami a jövőben bekövetkező eseményre utalt, nem feltétlenül messiási jövendölésként íródott.
Olvass tovább...
A szüzesítés akkor kezdődött, amikor a Biblia héber szövegét időszámításunk előtt kb. a 3. században görögre fordították, ez volt a Septuaginta. Ebben a fordításban az „almah” szót a görög „parthenos” kifejezéssel fordították, amely egyaránt jelenthet fiatal nőt és szüzet is. A Septuaginta fordítói tehát már egy szűzi fogantatás értelmezést adtak a szövegnek, még ha az eredeti héber ezt nem sugallta egyértelműen.
A korai keresztények pedig sok esetben nem az eredeti műből (például Máté evangéliumának írója) idézték Ézsaiást, hanem a Septuaginta szövegét használták. Ezzel el is érkeztünk oda, hogy Mária megkapta a szűz jelzőt és sokan még ma is azt hiszik, hogy csak a szüléskor szakadt át a szűzhártyája (szeplőtelen fogantatás, szűznemzés).
Máté (1:22–23) Ézsaiás 7:14-et idézi és a szövegben, ezzel egyértelműen úgy értelmezi a próféciát, hogy Jézus szűztől született. Ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a szűzi fogantatás doktrínája elterjedjen a keresztény hagyományban.
Ez a szűznemzés hozzájárult ahhoz, hogy Jézus születésének természetfeletti aspektusa kifejezőbb legyen. Azonban jó tudni, hogy az eredeti héber szöveg nem utalt arra, hogy a Messiás szűztől fog születni, hanem egy fiatal nőről beszélt.
Olvass tovább...