Magyarország Trevi-kútjának nevezik, Mátyás királynak elakadt a szava, mikor először meglátta

Budapest több világszinten is ismert építészeti remekműnek és látványosságnak ad otthont. Ezek egyikét egyenesen Olaszország egyik legnagyobb látványosságához hasonlítják.

A grandiózus műemlék Mátyás Királyhoz kapcsolódik.

A Mátyás-kútja egy monumentális szoborcsoport a budai Vár nyugati előudvarán, Budapest egyik legfotogénebb látványossága. A Strobl Alajos által alkotott neobarokk mesterművet sokszor „Budapest Trevi-kútjának” is nevezik.

A szoborcsoport Hunyadi Mátyás magyar királyt egyik kedvelt elfoglaltsága közben, egy vadászaton ábrázolja. Bronzfigurái kőtömbökön állnak, háttérben az egykori Vártemplom északi homlokzatával. A kövek repedései között csörgedező víz és a jelenet színpadias elrendezése valóban emlékeztet a római Trevi-kútra, bár bár méretben nem éri el azt.

Nem véletlenül nevezik Budapest Trevi-kútjának.

A szökőkút mögötti monumentális homlokzatot korinthoszi oszlopok szegélyezik. A szoborcsoport központi fülkéjében Mátyás király személyes címere is megjelenik, az Art Nouveau stílusú díszítés pedig érdekes kontrasztot képez a hagyományosabb elemekkel.

Mátyás király vadászruhában, számszeríjat tartva a legfelső sziklán áll, lábánál pedig egy hatalmas szarvas hever. Az alsóbb szinteken egy kürtöt fújó vadász, valamint a társaság vezetője látható, akiknek társaságában három vadászkutya is megjelenik. A szökőkút két oldalán további bronzszobrok helyezkednek el: a jobb oldalon Szép Ilonka, a bal oldalon pedig Galeotto Marzio, az olasz krónikás. Vörösmarty Mihály híres balladája szerint Ilonka és Mátyás egymásba szerettek egy vadászat során, ám amikor Ilonka felfedezte Mátyás valódi kilétét, a reménytelen szerelembe összetört a szíve.

A látványosság gyakran volt szóbeszéd tárgya.

Különös legenda is kering a szoborról: egy városi szóbeszéd szerint az egyik vizsla szobra azért tűnt el, mert Vorosilov marsallnak megtetszett. Ennek a szobornak a másolatát ismét elhelyezték a szoborcsoportban a háborút követően. Egy sólymot tartó alak is feltűnik az alkotáson: állítólag ő Galeotto Marzio humorista, aki gyakran járt Mátyás király udvarában.

Strobl Alajos is dolgozott a szobron.

A szökőkutat Strobl Alajos szobrász és Hauszmann Alajos építész hozta létre a királyi palota újjáépítése során. Miután a kompozíciós tervet I. Ferenc József jóváhagyta, Strobl 1899-ben kezdett dolgozni rajta, és az első alkotásokkal már 1901-ben állami aranyérmet nyert. A központi szarvas modellje egy hatalmas példány volt, amelyet 1896-ban lőttek az erdőben, ahol Strobl maga is vadászott. A kutyák modelljeit Pálffy herceg küldte a művésznek. A szökőkút végül 1904-ben készült el, és maga a király is jelen volt az ünnepélyes avatáson.

A szökőkút kisebb sérülésekkel átvészelte a második világháborút, és a 2010-es években jelentős restauráláson esett át, erről ebben a videóban beszélnek és bemutatják a szobrot is:

_{Forrás: wikipedia.hu, pestbuda}