A Mars-szimuláció négy tagja elfelejtette, hogy a Földön vannak

Négy gondosan kiválasztott ember vehetett részt abban a szimulációs programban, amelynek körülményei tökéletesen megegyeztek a Marson tapasztalható körülményekkel. A 378 napos kísérleti projekt célja az volt, hogy érzékeltesse, milyen kihívásokra számíthatnak az űrhajósok a Marsra vezető úton és a Marson, milyen felszerelésekre és erőforrásokra lehet szükségük, és milyen hatással lesz a küldetés mentálisan és fizikailag az űrhajósokra. 

A NASA a kísérlet helyszínéül egy 1700 négyzetméteres, 3D-nyomtatott élőhelyet épített a houstoni Johnson Űrközpont hangárjában. Habár ember még nem járt a Marson, a NASA ezen hamarosan változtatni kíván. Az ügynökség azt reméli, hogy valamikor 2030 és 2040 között ember léphet a Földtől valamivel több mint 222 millió kilométerre lévő bolygóra. 

A csapat egyik tagja Nathan Jonesszal különlegesen kiképzett orvos volt, akit szokatlan, kiszámíthatatlan és rendkívül stresszes helyzetekben lévő emberek kezelésében szerzett széleskörű tapasztalata miatt választották ki a Mars-szimulációba. Vele együtt mindenki reggel hat órakor kelt, ezután egy órájuk volt a közös reggeliig. Étkezés után megbeszélték a napi munkát a csapat tagjai, ami robotikai műveletektől kezdve az élőhelyük karbantartásán át a növénytermesztésig terjedt. De gyakorolták a Mars felszínén való gyaloglást is ez eltérő gravitációs hatásokkal. 

Emellett külön időt fordítottak csapatépítésre, ahol megismerhették egymást és vezetett feladatok mentén erősíthették a kapcsolataikat. Erre azért volt szükség, mert a bezártság olyan pszichológiai folyamatokat indíthat el, amely miatt könnyen konfliktusok alakulhatnak ki.  

Saját zöldséget és gyümölcsöt ettek

Több mint egy évig a személyzet azt ette, amit a projekt kezdetén előrecsomagolt formában megkapott. Emellett azokra a gyümölcsökre, zöldségekre és fűszernövényekre támaszkodhattak, amelyeket a mini üvegházaikban termesztettek. 

A küldetésirányítóval való kommunikáció 22 percet késett, ahogy az a valóságban is lenne. Ugyanis ennyi idő kell, hogy a rádiójelek eljussanak a Földről a Marsra és fordítva. Jones később egy interjúban humorosan megjegyezte, hogy emiatt a legénység tagjai és az otthon maradt gyerekeik között meglehetősen hosszúra nyúltak kártyapartik. 

A Mars-szimulációban töltött idő bizonyos értelemben olyan volt, mint egy elvonulás a digitális világból. 

„Egy évre megszakadt a kapcsolatunk szinte mindennel és mindenkivel, nem volt mobiltelefonunk, nem követtük a híreket, tévéműsorokat, sporteseményeket” – mondta Jones, majd hozzátette azt is, hogy a szimuláció után jött rá, mennyi figyelmet, értékes időt von el a mobiltelefon és milyen fárasztó számára, hogy mindig készenlétben tartja. 

A Mars-szimuláció tagjai hazatérésük után kevés interjút adtak, ugyanis elsősorban a szeretteikkel akartak lenni és időre volt szükségük, hogy visszaszokjanak a való világba. Mindegyikük azt mondta, hogy mindössze néhány hét után egyre többször felejtették el, hogy a Földön vannak. A NASA ideális körülményeket teremtett ahhoz, hogy a Marson érezzék magukat, idővel a tudatuk is erre állt be.

A szimuláció 378 napját itt töltötték a résztvevők:

Forrás: BigThink