Durván megbukott a MOHU palackvisszaváltós terve, teljesen tönkretették a magyarok a rendszert
Olvass tovább...
Először értetlenül álltak a talált tárgy előtt, de később egyértelművé vált.
Képzeld el, ha a „Ki nevet a végén” társasjáték közel 4000 éves lenne! Egy ilyen játék létezik is: a „Kutyák és Sakálok” vagy „58 Lyuk” néven ismert társasjáték a világ egyik legrégebbiként tartják számon. Nemrégiben Azerbajdzsánban fedeztek fel néhány ősi példányt, amelyek még a korábban ismert legrégebbi változatoknál is régebbiek lehetnek, ezzel felülírva a játék eredetéről szóló elméleteket.
A játék érdekes figurákat tartalmazott, melyek vagy sakál, vagy kutya fejét formázták. Ez nem a nagypapád Monopolija, de még a dédapádé sem. Ahhoz, hogy megtudd, melyik ősöd volt mestere ennek a játéknak, egészen a bronzkorig kell visszatekintened a családfádon.
Olvass tovább...
Az „58 Lyuk” néven ismert játékot először az 1800-as évek végén fedezték fel Egyiptomban, ezért sokáig azt hitték, hogy ott is találták fel. Azonban egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint Azerbajdzsán Abseron-félszigetén hat játékdeszkát találtak, ami megváltoztathatja a játék történelmét. A kutatók szerint ez a felfedezés azt sugallja, hogy a játékot már a középső bronzkor pásztorai is játszották a Kr. e. 3. évezred végén és a 2. évezred elején.
A deszkákon 10-10 lyukat vájtak két párhuzamos sorban, középen, melyeket egy 38 lyukból álló ív vett körül, így összesen 58 lyuk volt egy játéktáblán. Gyakran vonalakkal kötötték össze a lyukakat, amelyek azt jelezhették, hogy a játékosok a vonalakkal összekötött lyukak között mozgathatták bábujukat, hasonlóan a modern „Ki nevet a végén” játékhoz.
A játék különböző területeken eltérő változatokban létezett, így az egyes táblák formái és a játék szabályai régiónként változtak. Egyiptomban a táblák gyakran bárd vagy pajzs alakúak voltak, Mezopotámiában népszerű volt a hegedű formájú tábla, míg más régiókban az ovális tál alakja volt jellemző.
Olvass tovább...
A 58 Lyuk társasjátékot különböző időszakokban játszották, a középső bronzkortól egészen a vaskorig, és több régióban is megtalálták Egyiptomtól kezdve Mezopotámián át Iránig. Az Azerbajdzsánban talált játékdeszkák azt mutatják, hogy a játék széles körben elterjedt a kultúrák és társadalmi csoportok között, és valószínűleg sokkal nagyobb hatással volt, mint azt korábban hitték.
A legrégebbi azerbajdzsáni játéktábla egy sziklába volt vésve egy bronzkori pásztorszálláson. Ez a felfedezés azt is sugallhatja, hogy a játék kezdeti változatait még egyszerűbb formában játszották, mielőtt népszerűsége növekedett és több helyen átalakították volna.
forrás: Popular Mechanics