5000 éves, elfeledett civilizáció nyomaira bukkantak Afrikában, Trójával is felvehette a versenyt

Afrikát az emberi faj őshazájának tartják. Így azon sem kell csodálkoznunk, hogy már a korai időszakban fejlett civilizációk jöttek létre a fekete kontinensen. Elég csak az ókori egyiptomiakra gondolni, vagy később a karthágóiakra, akikkel még a Római Birodalomnak is alaposan meggyűlt a baja.

Afrika azonban máig nem fedte fel az összes titkát. A közelmúltban a kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy 5000 éve a földrészen létezhetett egy hatalmas, fejlett civilizáció, amely azonban mára teljesen feledésbe merült.

Az ősi Oued Beht városa hajdan a mediterrán térség legnagyobb települései közé tartozott. 4900–5400 esztendeje virágozhatott a mai Marokkó területén, és ha nem vesszük figyelembe a Nílus mentén született városokat, akkor ez lehetett a korabeli Afrika legtekintélyesebbje.

A benne élők a régészeti leletek tanúsága szerint még Ibériával (a mai Spanyolország földjével) is kereskedelmi kapcsolatban lehettek a Gibraltári-szoroson keresztül. Hatalma és befolyása azonban jócskán túlnyúlhatott a Földközi-tenger vidékén.

Marokkó, illetve az úgynevezett Maghreb-térség történetében óriási lyuk tátong, ha a 3000–6000 évvel ezelőtti időszakot vizsgáljuk. Talán azért, mert túl száraz terület lehetett ahhoz, hogy sok embernek nyújtson megélhetést, de az Oued Behttel kapcsolatos friss felfedezések ezt a kérdést is új megvilágításba helyezik.

A mostani régészeti ásatások azt bizonyítják, hogy az elfeledett város nagyjából akkora lehetett, mint a görög eposzokból ismert Trója, és a jelentősége is hasonló volt a bronzkorban. A Nílus vidéke után a legkorábbi és legnagyobb mezőgazdasági térség lehetett Afrikában.

A későbbi Egyiptomi Birodalomban maradtak fenn csupán olyan szépen díszített edények, valamint fejlett kőszerszámok, mint a mai Marokkó területén. A régészek bizonyítékokat találtak arra is, hogy a helyiek kecskéket, birkákat, teheneket és disznókat tenyésztettek, ami szintén fantasztikus teljesítmény. A növénytermesztéshez szükséges szerszámok nem kerültek elő, de ez csupán azért lehetett, mert az Oued Behtben élők puszta kézzel vethettek, arathattak, és művelhették a földeket.

Itt látható a csodás leletek egy része: