A te fürdőszobádban is van, és tele van baktériummal - kiderült, melyik tárgy a legnagyobb baktériumfészek
Olvass tovább...
Mindannyian csináljuk, de vajon van bármi értelme?
Mindannyian jártunk már így: kiveszel egy almás pitét a gyorséttermi dobozból, belekapsz, és hirtelen rádöbbensz, hogy az annyira forró, mintha a Napba haraptál volna. Pánikba esve fújni kezded az ételt, hogy lehűtsd, de vajon tényleg segít ez a módszer? Valóban hűtjük az ételt, ha ráfújunk, vagy ez csak egy mítosz? Nézzük meg a tudományt és az adatokat, amelyekkel kideríthetjük az igazságot!
Olvass tovább...
Első lépésben érdemes megnéznünk, hogy a fújás tényleg hatékony-e az étel hűtésében. Lehet, hogy csak az idő múlása miatt hűl le az étel, függetlenül attól, hogy fújunk rá vagy sem. Vagy talán a fújás során kisebb darabokra vágjuk az ételt, növelve ezzel a felületet, ami gyorsabb hűlést eredményez. Sőt, az is lehet, hogy a fejünk játszik velünk, és csak azt hisszük, hogy hűl az étel, miután ráfújtunk.
Sajnos a nagy nemzetközi tudományos folyóiratok nem igazán érdeklődnek az étel fújásának kérdése iránt, így nem találtunk sok peer-reviewed (lektorált) kutatást. Azonban a YouTube-on Nate Bonham és Calli Gade végzett néhány kísérletet 2021-ben, hogy kiderítsék, valóban működik-e a fújásos módszer.
A kísérlet során kiderült, hogy két perc fújás után az instant burgonyapüré felszíni hőmérséklete 8-10°C-kal alacsonyabb volt, mint a nem fújt püré esetében. Egy másik kísérletben a paradicsomlevesnél még drámaibb hőmérséklet-csökkenést tapasztaltak: akár 4-5°C különbséget is mértek. Ez azt jelzi, hogy a fújás tényleg hatásos módszer az étel felszíni hőmérsékletének csökkentésére. De miért működik?
Olvass tovább...
A hőátadás három alapvető módon történhet: vezetés (kondukció), áramlás (konvekció) és sugárzás (radiáció). Amikor ráfújsz az ételre, mindhárom folyamat közreműködik, de a konvekció játssza a legnagyobb szerepet.
Sugárzás: Ez a leggyorsabb módja a hő átadásának, és ez az oka annak, hogy a Nap hője elér minket a Földön. Azonban amikor ráfújunk az ételre, a sugárzás nem játszik jelentős szerepet, mert a fújás csökkenti az étel hőmérsékletét, így kevesebb hőt sugároz ki.
Vezetés: Ez akkor történik, amikor a hő átadódik két anyag között a molekuláik ütközése révén. A fémek, például kiváló hővezetők, míg a levegő nem. Mivel a levegőben kevés ütközés történik, a vezetés nem sokat segít az étel hűtésében, amikor fújsz rá.
Áramlás (konvekció): Ez a legfontosabb hűtési mód, amikor az ételre fújsz. A fújás eltávolítja az étel körüli forró levegőt, és helyette hidegebb levegőt juttat a helyére. A hőátadás gyorsabban történik, mert a hideg levegő nagyobb hőmérséklet-különbséget hoz létre az étel és a környezete között. Minél nagyobb ez a különbség, annál gyorsabb a hűtés.
Amikor folyadékra, például levesre fújsz, még hatékonyabb a hűtés. Ennek oka, hogy a fújás hullámokat hoz létre a leves felszínén, ami növeli a felszíni területet, így gyorsabban távozik a hő. Azonban a fő oka a gyorsabb hűtésnek az elpárologtatás.
A levesben lévő forró vízmolekulák elég energiával rendelkeznek ahhoz, hogy elpárologjanak, és amikor ez megtörténik, hőt vonnak el a maradék folyadéktól. Ez a fázisváltás hőelvonást eredményez, ami tovább hűti a levest.
A fizika egyértelmű válaszokat ad: igen, az ételre való fújás valóban segít lehűteni azt, különösen folyadékok esetében, ahol az elpárolgás miatt még hatékonyabb a hőelvonás. Tehát legközelebb, amikor egy túl forró falattal találkozol, bátran fújj rá – a tudomány szerint ez működik!