A te fürdőszobádban is van, és tele van baktériummal - kiderült, melyik tárgy a legnagyobb baktériumfészek

A fürdőszoba: Az élet rejtett mikrovilága

A baktériumoktól és kórokozóktól rettegők számára megdöbbentő lehet, de a fürdőszobák valóságos fészkei a biológiai sokféleségnek. Olyan sok különböző mikroorganizmus él egymás mellett, hogy ezeknek a fajoknak a többségét még nem is sikerült azonosítani. Míg a hónapok óta takarítatlan fekete penész valóban egészségügyi kockázatot jelenthet, számos új felfedezés bizonyítja, hogy a fogkefénk és a zuhanyfejünk lakói nemcsak ártalmatlanok, hanem akár előnyösek is lehetnek számunkra.

A baktériumok világa és a bakteriofágok szerepe

A világban sokkal több baktériumsejt található, mint állati sejtek, így a mikroorganizmusok közötti egyik legnagyobb kapcsolódási pontot a bakteriofágok (röviden fágok) jelentik – olyan vírusok, amelyek baktériumokat fertőznek meg. Bár ezek a fágok maguk is apró organizmusok, fajgazdagságuk hatalmas. Mivel közvetlenül nem jelentenek veszélyt ránk, eddig alig foglalkoztak velük tudományosan.

Dr. Erica Hartmann, a Northwestern Egyetem kutatója és csapata célul tűzte ki, hogy csökkentse az e téren tapasztalható tudáshiányt, ráadásul úgy, hogy nem is kellett messzire utazniuk. Hartmannék 34 fogkefét és 96 zuhanyfejről származó biofilm-mintát gyűjtöttek össze, amelyek DNS-ét és RNS-ét részletesen elemezték. Míg a fogkefék az Illinois állambeli Evanston környékéről származtak, addig a zuhanyfejeket az Egyesült Államok különböző pontjairól gyűjtötték be.

Fedezd fel a fürdőszoba vírusainak világát!

„A vírusok mennyisége, amit találtunk, egyszerűen elképesztő”

– mondta Hartmann egy nyilatkozatában.

„Számos olyan vírust azonosítottunk, amelyről alig tudunk valamit, és még több olyat, amelyeket soha nem láttunk korábban. Elképesztő, mennyi kiaknázatlan biológiai sokféleség vesz körül minket. Ráadásul nem is kell messzire mennünk, hogy megtaláljuk – itt vannak az orrunk előtt.”

A kutatók 614 különböző vírus-operációs taxonómiai egység (OTU) genomját szerezték meg, amelyek gyakorlatilag a fajoknak felelnek meg, bár ezek közül csak 22-t sikerült teljesen feltérképezniük. Ez rávilágít a nem patogén vírusok vizsgálatának nehézségeire és arra, hogy további technológiai fejlesztésekre van szükség az ilyen kutatások előmozdításához.

Miért lehetnek a fágok a jövő megmentői?

A kutatás előzményei olyan tanulmányok, amelyek kevésbé biztató eredményeket hoztak: ugyanezeken a felületeken baktériumokat kerestek, amelyek sokkal nagyobb valószínűséggel jelentenek kockázatot az egészségünkre. Ezzel szemben a fágok, amelyek ezekre a baktériumokra vadásznak, – köztük patogén törzsekre is – akár jótékony hatásúak is lehetnek számunkra. Hartmann és csapata szerint nem érdemes azonnal fertőtlenítőszerekhez nyúlni. Bár a fogkefefejek rendszeres cseréjét javasolják, túlzott fertőtlenítéssel csak ellenállóbbá tesszük a baktériumokat.

Hartmann elmondása szerint a projekt kezdetben egyszerű kíváncsiságból indult:

„Szerettük volna tudni, milyen mikrobák élnek az otthonainkban. Ha az otthoni környezetre gondolunk, olyan felületek, mint az asztalok és falak nehezen élhetőek a mikrobák számára. A mikrobák jobban kedvelik a vízzel teli környezeteket. És hol található víz? A zuhanyfejekben és a fogkeféinken.”

A csapat azt is vizsgálta, milyen hatással van a vécé lehúzásakor képződő aeroszolos permet – különösen, ha a vécéfedél nyitva marad – a fürdőszoba mikrobiológiai környezetére. Ezt a kutatási projektet elnevezték „Pottymouth hadműveletnek”, utalva a vécében található potenciális baktériumokra.

A fürdőszobai vírusok és baktériumok sokfélesége

Nem meglepő, hogy ahol többféle baktérium található, ott a vírusok is nagyobb fajgazdagságot mutatnak. A fogkeféken többféle vírus OTU volt jelen, mint a zuhanyfejeken, feltehetően a felhasználók szájából származó baktériumok miatt, amelyeket a fogkefék tárolnak.

A legérdekesebb felfedezés azonban az volt, hogy nagyon kevés a hasonlóság az egyes fürdőszobákban található vírusok között, még akkor is, ha az emberek ugyanabban a városban élnek, vagy akár ugyanahhoz a társadalmi körhöz tartoznak. A vizsgált OTU-k több mint fele csak egyetlen mintában volt jelen.

„Gyakorlatilag nem találtunk átfedést a különböző zuhanyfejek és fogkefék vírustípusai között”

– mondta Hartmann.

Nagyon kevés hasonlóságot láttunk bármely két minta között. Minden zuhanyfej és fogkefe egy saját kis szigetnek tekinthető. Ez csak aláhúzza a vírusok hihetetlen sokféleségét.”

A kutatás leggyakrabban előforduló fágjai a mycobacteriophagák voltak, amelyek a mycobacteriumokat fertőzik meg. Ezek a baktériumok bizonyos krónikus tüdőfertőzésekért és olyan betegségekért felelősek, amelyeket már régen magunk mögött kellett volna hagynunk, mint a tuberkulózis és a lepra. Bár a lepra már nem elterjedt, a tuberkulózis – amely egészen a COVID-19 megjelenéséig a vezető fertőző betegségekből eredő halálozási ok volt – ismét a legveszélyesebb fertőzések közé kerülhet, ha nem fordítunk elég figyelmet a kezelésére.

Miért fontos a baktériumokkal való együttélés?

Hartmann célja, hogy az emberek ne reagáljanak túlzott fertőtlenítéssel a kutatás eredményeire. Bár a fogkefék rendszeres cseréje fontos, a túlzott fertőtlenítés csak az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez vezet. Ehelyett a kutatók egy olyan egészséges ökoszisztéma fenntartását javasolják, ahol a fágok kordában tartják a legelterjedtebb baktériumokat.

„A mikrobák mindenütt jelen vannak, és a túlnyomó többségük nem okoz betegséget”

– mondta Hartmann.

„Minél inkább támadjuk őket fertőtlenítőszerekkel, annál valószínűbb, hogy ellenállóvá válnak, vagy nehezebben kezelhetővé válnak. Jobban tesszük, ha inkább elfogadjuk őket.”

A kutatás részletes eredményei a Frontiers in Microbiomes tudományos folyóiratban olvashatók.