Megtalálták az Árpádok brutális kincsét Magyarország alatt, sokkolóan fura dolgok feküdtek az aranyak mellett

A magyar honfoglalás időszaka jórészt a múlt ködébe vész. Árpád magyarjai nagyjából 895–900 környékén érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol igen vegyes lakosságot találtak. A szlávok, avarok, frankok és más népcsoportok mellett – ha hinni lehet László Gyula történész elméletének – akár még korábban érkezett magyarok is élhettek itt.

Az Árpád-háziak egészen 1301-ig vezették az országot, magáról Árpádról viszont meglehetősen bizonytalan adataink maradtak fenn. Feleége nevét egyáltalán nem ismerjük, öt fiát viszont igen. Árpád fejedelem 907 környékén halhatott meg, bár a keleti frank források például egyáltalán nem említik a nevét.

Szállásterülete valahol Kelet-Magyarországon, közelebbről a Felső-Tisza vidéken lehetett. Természetesen akkor még a magyarság félnomád életmódot folytatott, amelyre egyebek mellett a téli-nyári legelőváltás volt jellemző, vagyis Árpád és népe is vándorlásban voltak egy-egy folyó mentén a téli és nyári szállásuk között.

Így már nem olyan meglepő, hogy minden idők leggazdagabb honfoglaláskori temetőjét éppen Északkelet-Magyarországon, a Sárospatak közelében lévő Karos nyugati határában találták meg és tárták fel 1986 és 1990 között – itt ma már nemzeti sírkert található.

Egészen elképesztő leletegyüttes került elő a földből, a régészek szinte egymás után emelték ki a szablyákat, övvereteket, tarsolyokat, lószerszámokat, ami viszont meglepő volt, hogy a mellettük fekvő csontvázak kétharmada férfié volt, vagyis nem képezte le a népesség tipikus nemek szerinti eloszlását.

A szakemberek ebből következtettek arra, hogy a temetőcsoport (mert több temető is fekszik itt, eltérő korokból) a honfoglalás és a kalandozások korában élt vezérek és családtagjaik, valamint a kíséret harcosainak sírjait őrizte, hierarchia szerint elhelyezkedve.

Három rangos tárgyakkal rendelkező sír különösen kiemelkedik közülük, ezek nyilvánvalóan vezéri sírok lehettek. Arany hajkarika, ezüst karperec, aranygyűrű, ezüstveretes öv, szablya, készenléti íj, nyílvesszőtartó, tegez, tarsolylemez, díszes nyereg, ezüst lószerszámok kerültek elő belőlük, hihetetlen gazdagságról árulkodva.

A karosi sírok feltárásában fontos szerepet játszott Révész László régész, akivel az Ultrahang Plusz csatorna készített informatív beszélgetést: