
Melania Trump elhagyta Washingtont, négy héttel nem tud elszámolni az amerikai elnök felesége
Olvass tovább...
Tanulságos történet arról, miért jár jobban az a cég, aki tényleg megbecsüli a dolgozóit.
Minden dolgozó egy olyan munkahelyre vágyik, ahol megbecsülik és nem tekintik magától értetődőnek a hozzájárulását. A valóság azonban sajnos nem mindig igazodik az elképzelt ideálhoz: sokan rengeteg energiát és időt fektetnek abba, hogy kimagasló eredményeket érjenek - mégis gyakran elismerés nélkül maradnak.
De mi történik akkor, ha egy vállalat épp azt az embert kezdi el kisemmizni, aki a legtöbbet teszi érte? Egy bátor alkalmazott története jól mutatja, hogy a sors időnként visszavág, az élet pedig a végén mindig igazságot tesz.
Az esetről az Upworthy híroldal számolt be. A történet szerint az u/ForWango nevű felhasználó a közösségi médiában osztotta meg saját tapasztalatait arról, hogyan bánt vele igazságtalanul a munkáltatója, ő pedig hogyan fordította ezt később ügyesen a saját előnyére.
A posztjában kifejtette, hogy egy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltött be, munkája pedig rendkívül megterhelő volt. Hogy jobban el tudjuk képzelni a helyzetét. számszerűsítette is:
„Csak tavaly több mint 500 túlórát dolgoztam, ami mellett mások helyett is beugrottam, mert a cégnél hatalmas volt a fluktuáció”
- írta. A vezetőség rendszeresen dicsérte a teljesítményéért, ezért is érte teljesen váratlanul a következő csapás.
Amikor a munkaszerződését megújították, a HR osztály egyszerűen bejelentette, hogy az új vállalati szabályozások miatt 30%-kal csökkentik az éves fizetését - neki pedig egyszerűen megmondták, hogy ha nem tetszik, elmehet. Egy ilyen lépés a vezetőség részéről valószínűleg mindenkit mélyen érintene, hát még egy olyan embert, aki a szívét-lelkét beleadja a munkájába. Ő viszont ha már így járt, elhatározta, hogy nem hagyja annyiban a dolgot.
Olvass tovább...
Az alkalmazott nem törődött bele keserűen a helyzetbe, hanem azonnal elkezdett új lehetőségeket keresni. Jelentkezett a vállalat egyik másik leányvállalatához, ahol nemcsak hogy magasabb pozíciót ajánlottak neki, de a még a fizetése is a duplájára nőtt. Innentől kezdve pedig már csak a hab volt a tortán, hogy amikor a váltásról tudomást szerzett a most már csak volt munkáltatója, a cég felsővezetése - beleértve a vezérigazgatót és a közvetlen főnökét - roppant dühös lett a HR osztályra.
Miután eldöntötte, hogy továbblép, a cég vezetősége kénytelen volt új embert keresni a helyére. Itt is szembejött azonban az elképzelt ideálistól eltérő valóság: hamarosan kénytelenek voltak ráébredni, hogy nem találnak senkit, aki hajlandó lenne ennyi stresszért ilyen alacsony bérért dolgozni.
„Ezek után a főnököm képes volt az kérni tőlem, hogy segítsek keresni egy utódot, én viszont közöltem vele, hogí nem hiszem, hogy bárki vállalná ezt a munkát ennyiért'”
- írta gúnyosan. Az új kollégái is egyetértettek: senki sem akarta volna elvállalni a feladatot. A vállalat így végül kénytelen volt visszavonni az új bérpolitikát az új jelöltek számára, az eredeti tapasztalt, elszánt munkavállalót már elvesztették.
Olvass tovább...
A férfi története sajnos rámutat arra, hogy egyes cégek gyakran nem értékelik megfelelően azokat az embereket, akik a legkeményebben dolgoznak. A történet tanulsága pedig egyértelmű: egy jó munkaerőt nem lehet büntetlenül kihasználni. Ha egy cég nem becsüli meg a legjobb alkalmazottait, előbb-utóbb ráébred, hogy pótolhatatlan embereket veszített el.
forrás: Upworthy