promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A barátnőm őrült dolgot vett a fejébe: utcára is kerülhetünk miatta

A barátnőm őrült dolgot vett a fejébe: utcára is kerülhetünk miatta

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Sztorik & Olvasói levelek
Kategória fejléc

Egyik napról a másikra őrült dolgokat kezdett beszélni. 

Laci és barátnője már három éve vannak együtt. Laci informatikus, barátnője pedig festőművész. A kapcsolatuknak tökéletes dinamikát adott a lány művészi hozzáállása az élethez, Laci pedig képes volt a helyzeteket logikával kezelni. Valami azonban megváltozott. Most az ő történetüket olvashatjátok:

Egyre inkább elkeserít a helyzet, ami köztem és a barátnőm között történik. Emma egy csupaszív kedves lány, de időnként nagyon el tud keseredni a világ romlottsága miatt. Olyankor visszahúzódó, szomorú és kell neki néhány nap, amíg visszanyeri az életkedvét. Természetesen ilyenkor is támogatom és mellette vagyok, illetve ilyenkor leginkább a festés nyugtatja meg. A legutolsó ilyen megzuhanása azután volt, hogy látott az utcán egy nagyon rossz állapotban lévő hajléktalant. Úgy indult a dolog, mint mindig: sírdogált, elégedetlenkedett, tenni akart valamit. Én meghallgattam, vigasztaltam és vártam, hogy jobban legyen. De nem lett jobban. Sőt... nem az volt a legnagyobb probléma, hogy szomorú volt, hanem egy idő után arra gyanakodtam, hogy valamiféle mentális probléma lépett fel nála.

Egyik nap, amikor hazaértem, akkor a kukában találtam a mobiltelefonját és a laptopját.

Amikor kérdőre vontam, akkor elmondta, hogy nem bírja tovább elviselni azt a sok szörnyűséget, ami az interneten keresztül ömlik rá és ő ezentúl nem akar semmilyen elektromos eszközt használni, amin keresztül bármilyen híreket is kaphatna a világból. Megijesztett, amit mondott: ez már több volt mint egy egyszerű kicsit depressziós szakasz. És aztán ez csak rosszabb lett: követelte tőlem is, hogy én is dobjam ki ezeket az eszközeket. Póbáltam neki elmagyarázni, hogy ez a szakmám, ebből élünk, de hajthatatlan volt. Végül megegyeztünk, hogy nem tartom ezeket a lakásban. Eddig home officeban dolgoztam, de most bejárok egy közösségi irodába. Így meg az a baja, hogy keveset vagyunk együtt és emiatt még szomorúbb. 

Az elektromos eszközöktől való félelme kezd eszkalálódni.

Szeretne a többi elektromos holmitól is megszabadulni, mivel szerinte azon keresztül befolyásolnak minket.  Ez volt az a pont, amikor szembesítettem vele, hogy segítséget kell kérnie a mentális problémái miatt. Az utolsó őrült kérése már nekem is túl sok volt és lehet, hogy nem a legszebb hangnemben közöltem ezt vele. Összepakolt és elment. Azóta nem érem el és nem tudom, hogy mit tehetnék. Sikerült elérnem néhány barátnőjét, akik átmentek és megnézték. Velük sem akart beszélni, de azt elmondta, hogyan beszéltem vele és nem akar többet látni. Nagyon szeretnék neki segíteni: félek, hogy teljesen lecsúszik és nem fogja tudni egyedül eltartani magát. De.... közben ha komoly a baj, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ki tudnék mellette tartani. Nagyon fiatalok vagyunk még és aggaszt a gondolat, hogyha most ilyen problémái vannak, akkor mi lesz később? Ha esetleg már gyermekünk is lenne? A szüleim szerint kötelességem lenne őt támogatni és bocsánatot kell kérnem azért, ahogy beszéltem vele. Nem tudom mivel teszek jobbat: ha időt adok magunknak, vagy ha addig ütöm a vasat, amíg meleg és próbálkozok még nála.