Kigúnyolták a betegségét a Heves vármegyei kisboltban, könnyek között hagyta el a vevő az üzletet

Zoli egy kisboltban vásárolt, itt akarta beszerezni a hónapra szükséges tisztítószereket. Egy ideje a sorok között nézelődött, amikor észrevette, hogy róla beszélnek az eladók. A levelét változtatás nélkül közöljük:

Kedves Promotions.hu! Megtisztelnének vele, ha a levelem bekerülhet a rovatukba, mivel szerintem elfogadhatatlan, ami velem történt és mélyen sérti az önérzetemet. Már egészen fiatal korom óta egy egészségügyi problémával élek együtt: hiába tisztálkodok rendszeresen, hiába használok izzadásgátló termékeket, sajnos nagyon hamar megizzadok és ez gyakran kellemetlen testszaggal jár. Tudom magamról, járok kezelésre, dolgozom a probléma megoldásán, de sajnos addig is muszáj utcára mennem.

A kellemetlen testszag megnehezíti az életemet.

Anélkül is tudok róla, hogy ezt bárki az orrom alá dörgölné, de szerencsére ez ritkán fordul elő, általában megértőek a problémámmal szemben. Most azonban olyan dologgal szembesültem, ami alapjaiba ingatta meg az önbizalmamat.

Egy Heves vármegyei kisboltba tértem be vásárolni, a (a bolt nevét sajnos nem írhatjuk ki).

Ez egy amolyan mindenes és a havi tisztítószereket akartam megvásárolni, többek között dezodoraimat is. Nagyjából 5 perce időztem a boltban, amikor furcsa hangokat hallottam a kassza felől. Elsőre nem foglalkoztam vele, de egyre zavaróbb lett, ahogy kuncognak és egyéb hangokat adtak ki. Kilestem a sorok közül és láttam, hogy befogják az orrukat és hányingert imitálnak. Nem tudták, hogy látom őket, mert amikor észrevettek rögtön abbahagyták.

Tudtam, hogy ez nekem szól és nagyon kellemetlenül kezdtem el magam érezni. Gyorsítottam a tempón, de volt néhány dolog, amit meg akartam nézni, így nem tudtam azonnal a kasszához menni.

Az eladók közben folytatták a megalázó játékukat, amivel kigúnyolták a betegségemet.

Gyorsan bepakoltam a kosárba, ami kellett, a dezodorokat szégyenkezve tettem be, nem is mertem elképzelni, milyen arcot fognak vágni a kasszánál. Tudom, hogy ki kellene állnom magamért, de ez egy olyan dolog, ami fiatalkorom óta rombolja az önbizalmam és nagyon zavarba jövök, ha valaki ezt szóváteszi.

A kasszához léptem és reménykedtem, hogy simán megúszom a fizetést, de úgy volt, ahogy gondoltam: amikor az izzadásgátló termékekhez értek, a két fiatal lány összenézett és alig tudták visszatartani a nevetésüket. Mondták a végösszeget, amit kifizettem. Végül kiléptem a boltból de nem elég gyorsan csukódott be az ajtó, még hallottam, amit mondtak:

Nyisd már ki az ajtót, azt hittem megfulladok, borzok vannak a pólójában basszus?

Gyors léptekkel indultam el haza és betegszabadságot vettem ki a hétre. Annyira lehetetlen helyzet ez. Mondanom kellett volna nekik valamit? Kezdjem el magyarázni az egészségügyi állapotomat? Vagy mégis mi ilyenkor a teendő? Értem azt is, hogy nekik a boltban ez ott kellemetlen, de nem jut eszükbe, hogy valaki esetleg nem szimpla jókedvéből "illatozik" így? Nagyon szomorú és csalódott vagyok. Érdemes lett volna elkérni a panaszkönyvet? De mit írtam volna bele? Talán még a hivatalban is kiröhögtek volna...