Boldog csoki világnapot! Elhoztuk a legdurvább tévhiteket az istenek eledeléről

Július 7-én az egész világ egy olyan finomságot ünnepel, amely nélkül sokunk számára elképzelhetetlen lenne az élet: ma van a csokoládé világnapja. Legyen szó egy kocka selymes étcsokoládéról, egy krémes pralinéról vagy egy csésze forró kakaóról, a csokoládé évszázadok óta hatalmas sláger. De vajon hogyan lett a közép-amerikai őslakosok keserű italából a világ egyik legnépszerűbb édessége? És mennyi igaz azokból a mítoszokból, amelyek a fogyasztását övezik? Repüljünk vissza egy kicsit a múltba.

Az istenek eledelétől az európai szalonokig

A csokoládé története jóval több mint négyezer évre nyúlik vissza, és szorosan összefonódik Közép-Amerika ősi civilizációival. Számukra a csokoládé még véletlenül sem egy ezüstfóliába csomagolt édes táblát jelentett, hanem egy habos, keserű italt. A kakaóbab fizetőeszközként is szolgált, a belőle készült ital pedig a vallási rituálék része volt. Bár a kutatók sokáig azt hitték, hogy az „istenek eledeleként” tisztelt csokoládé fogyasztása csak a legmagasabb rangú maja elit kiváltsága volt, a legújabb régészeti és kémiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a maja társadalomban mindenki számára elérhető luxus volt, amelyet sokszor szószként is fogyasztottak – derül ki a National Geographic Magyarország cikkéből.

Az öreg kontinens lakóinak ízléséhez azonban túlságosan keserű és bizarr volt az eredeti recept, ezért nádcukorral, fahéjjal és mézzel kezdték el édesíteni, így vált a forró csokoládé a spanyol udvar luxuscikkévé – derül ki a Smithsonian Magazine történelmi összefoglalójából.

A ma ismert szilárd csokoládéra egészen a modern technológia megjelenéséig kellett várni. 1828-ban egy holland vegyész megtalálta a módját, hogyan válassza el a kakaóvajat a kakaóportól. 1847-ben Joseph Fry ennek segítségével megalkotta az első modern csokoládétáblát, néhány évvel később pedig a Nestlé úttörő munkájának köszönhetően megjelent a piacon a tejcsokoládé is.

Hazánkban is aranykorát éli a csokoládégyártás: A Stühmertől a konyakmeggyig

Miközben Európában a svájciak és a belgák forradalmasították az édességipart, a magyarok sem maradtak le sokkal. A hazai csokoládégyártás úttörője a hamburgi származású Stühmer Frigyes volt, aki 1868-ban Pesten alapította meg Magyarország első gőzüzemű csokoládégyárát. Később olyan legendás nevek formálták a magyar édességpiacot, mint Gerbeaud Emil – akinek a ma is ismert macskanyelvet és a konyakmeggyet köszönhetjük, ahogy azt a Gerbeaud Kávéház archívuma is írja –, valamint az 1923-ban alapított Szerencsi Csokoládégyár, amely a hazai csokoládéfogyasztás fellegvárává vált.

Mítoszok és valóság: Ezek a tévhitek keringenek a csoki körül

Ahogy a csokoládé exkluzív cikkből mindennapi tömegtermékké vált, úgy szaporodtak el a fogyasztásával kapcsolatos hiedelmek. Itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! 

1. A csokoládé pattanásokat okoz

Ez talán az egyik legmakacsabb tinédzserkori mítosz. A tudományos kutatások azonban évtizedek óta nem találtak egyértelmű kapcsolatot a tiszta kakaó és az akné kialakulása között. A bőrproblémákat a legtöbb esetben nem a kakaó, hanem a tejtermékekben található tejzsír és a magas glikémiás indexű cukor okozza – derül ki az American Academy of Dermatology (AAD) hivatalos állásfoglalásából.

2. Kedvenc édességünk egy igazi afrodiziákum

Casanova állítólag csokoládét ivott a hódításai előtt. A WebMD lektorált orvosi portál elemzése szerint bár a csokoládé valóban tartalmaz feniletilamint (az úgynevezett „szerelemhormont”), ennek mennyisége olyannyira csekély, hogy fizikai afrodiziákumként szinte egyáltalán nem hat. A hatás sokkal inkább pszichológiai: az olvadó textúra és a finom íz egész egyszerűen jókedvre derít.

3. A csoki egészségtelen 

Ez az állítás ebben a formában elég nagy tévedés. A magas (legalább 70%-os) kakaótartalmú étcsokoládé valóságos szuperélelmiszer. Kiemelkedően gazdag antioxidánsokban, flavonoidokban és ásványi anyagokban. Mérsékelt fogyasztása bizonyítottan jót tesz a szív- és érrendszernek, valamint javíthatja a vérkeringést is – mutat rá a Harvard T.H. Chan School of Public Health részletes táplálkozástudományi összefoglalója. A bűnös az olcsó tejcsokoládékhoz adott extra mennyiségű cukor.

4. A csokoládé telis tele van koffeinnel, ezért nem tudsz aludni

Sokan félnek az esti csokoládézástól, gondolván, hogy álmatlanságot okoz. A Mayo Clinic orvosi tájékoztatója szerint a kakaóbab valóban tartalmaz koffeint, viszont egy átlagos tábla étcsokoládéban csak annyi van belőle, mint egy csésze gyenge, vagy akár koffeinmentes kávéban, így egy-két kocka esti nassolása semmiképpen sem boríthatja fel az alvásritmust.

Végül, de nem utolsósorban, eme jeles napon érdemes megemlékeznünk a magyar csokoládégyártás egyik legújabb, szó szerint földönkívüli sikeréről is. A tavalyi évben a hazai Stühmer gyár történelmet írt, amikor Kapu Tibor űrhajós magával vitt az űrbe egy különleges fejlesztésű magyar édességet. Ha érdekel, hogyan készül egy igazi, földönkívüli gravitációt is bíró űrcsokoládé, ez a videó a tökéletes program a mai világnapra:

 

Ez is érdekelhet: