Ausztrália egy kísérletbe kezdett. Az országban korhatárhoz kötötték a közösségi oldalak használatát, de az első eredmények igencsak meglepőek.
A közösségi platformok böngészése a mai gyerekek és tinédzserek számára olyan természetes, mint néhány évtizeddel ezelőtt az újságolvasás volt. A szülőknek azonban egyre nagyobb fejtörést okoz keretek közé szabni, hogy gyermekeik milyen tartalmakat és mikor nézhetnek. A képernyőidő megnövekedése, a káros tartalmak fogyasztása, a függőség kialakulása és az online zaklatás mind a jelenkor gyermekeit veszélyeztető tényezők.
Ausztrália ezért gondolt egyet és elsőként bevezette azt a szabályozást, amely megtiltotta a 16 év alatti fiatalok néhány népszerű közösségi platform használatát. A kezdeményezéssel a fiatalokat érő online veszélyek csökkentése, valamint a biztonságosabb digitális környezet megteremtése volt a cél.
Ennyi ideig veszélytelen a WC-n ülni, komoly figyelmeztetést adtak ki a tudósok
Olvass tovább...
A Newcastle-i Egyetem kutatása szerint az első három hónap elteltével a 16 év alatti gyerekek 80 százaléka ugyanúgy használta a tiltott közösségi oldalakat. Új felhasználói fiókkal, valótlan életkor megadásával kijátszották a szabályokat, és arra is volt példa, hogy VPN segítségével keresték meg a kiskapukat.
Kép forrása: Depositphotos
A kutatás elsődleges eredményeként az derült ki, hogy a tiltás önmagában nem hozta meg a várt eredményt. A mai gyerekek már értenek a technikához és néhány kattintással könnyen megkerülik a szabályokat. Sokkal fontosabbnak bizonyult a tudatos szülői jelenlét és a digitális nevelés.
Sok szülő ugyan korlátozza a gyermek telefon előtt töltött idejét, de emellett ugyanolyan fontos az is, hogy ez idő alatt milyen tartalmakat fogyaszt, kikkel kommunikál. Egy távolabbi rokonnal történő online videóhívás nem ugyanazt jelenti, mint a végtelenített rövid videók pörgetése. Az algoritmusok a felhasználók érdeklődése alapján ajánlanak újabb és újabb tartalmakat, és beszippanthatják a fiatalt. Ez pedig már nagy kockázatot jelent.
Egy 2025-ben megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy az Instagram, YouTube és a TikTok ajánlórendszerei hogyan működnek. Egy kísérleti, 13 éves felhasználóként beállított fiókkal vizsgálták a platformokat. A kutatás szerint a jelenlegi ajánlórendszerek még mindig nem képesek teljes mértékben kiszűrni az életkornak megfelelő videókat. Az ilyen korosztályú profillal rendelkezők gyorsabban és nagyobb arányban találkoznak káros tartalmakkal, mint a felnőttek.
A kutatás eredménye azt mutatta be, hogy a tiltás helyett sokkal jobban működhet a tudatos digitális nevelés, amely elsősorban a szülők szerepvállalásán múlik. A szabályozások keretet adhatnak, de önmagában nem akadályozhatják meg, hogy a gyerekek hozzájussanak a közösségi média tartalmakhoz. Az ausztrál példa azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akikkel a szülők rendszeresen beszélgetnek az online élményeikről, kevésbé vannak kitéve a káros tartalmak negatív hatásainak.
