Összehasonlították a román és a magyar nyugdíjat, kiderült, melyik országban élnek jobban az idősek

Fordult a kocka a régióban: Románia látványos előzése az átlagnyugdíjak terén

Az elmúlt évek gazdasági folyamatai és a dinamikus keleti bérnövekedés alaposan átrendezték a közép-európai erőviszonyokat, és ez a változás ma már a nyugdíjrendszereken is tisztán látszik.

Miközben a magyar közbeszédben hosszú ideig élt az a sztereotípia, hogy Románia gazdaságilag elmaradottabb szomszédunk, a statisztikai adatok mára egészen más valóságot mutatnak.

A romániai átlagnyugdíj a legutóbbi, hullámszerű és nagymértékű kormányzati emelések, valamint a teljes ellátórendszer újraszámítása (reorganizációja) után látványos növekedésnek indult.

Mára a román idősek átlagos járandósága átszámítva elérte a 200.000 forint feletti szintet, ami azt jelenti, hogy nominális értéken szinte teljesen utolérte, sőt bizonyos szektorokban meg is előzte a hazai átlagnyugdíj szintjét.

Mit ér a román és a magyar nyugdíj a kasszáknál?

A puszta számok persze önmagukban még nem mutatják meg a teljes igazságot, a valódi kérdés mindig az, hogy mit lehet vásárolni az adott összegből a boltokban. 

A vásárlóerő-paritást (PPP) vizsgáló nemzetközi elemzések szerint Romániában a megélhetési költségek, az alapvető élelmiszerek, a rezsi és a szolgáltatások árai átlagosan még mindig alacsonyabbak, mint Magyarországon.

Mivel a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban Európa-rekorder infláció sújtotta, a hazai nyugdíjak reálértéke komoly nyomás alá került.

Ennek következtében a romániai nyugdíjasok vásárlóereje ma már sok tekintetben kedvezőbb képet mutat: a román átlagnyugdíjból élő idősek a saját hazájukban relatíve több árut és szolgáltatást tudnak kosárba tenni, mint a magyar kortársaik otthon.

Strukturális különbségek

A két ország rendszere között jelentős strukturális különbségek vannak, amelyek árnyalják az összehasonlítást. Magyarországon az új kormányzat is fenntartja a 13. és a bevezetés alatt álló 14. havi nyugdíj intézményét, ami évente egyszer, februárban jelent hatalmas plusz likviditási fegyvertényt az időseknek.

Ezzel szemben Románia nem a plusz hónapok beépítésére fókuszál, hanem a havi alapnyugdíjak folyamatos, inflációt meghaladó indexálására és a minimális ellátások radikális megemelésére helyezte a hangsúlyt.

A román modell így egy egyenletesebb, kiszámíthatóbb havi növekedést biztosít a mindennapokban.

Az olló záródása mindenesetre egyértelmű figyelmeztetés a hazai gazdaságpolitika számára, hogy a vásárlóerő megőrzéséhez a jövőben az időszakos juttatások mellett az alapnyugdíjak értékállóságára is feszített figyelmet kell fordítani.