promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez a legfurcsább magyar településnév, nem Magyarországon van, nem fogod elhinni, mi a neve

Ez a legfurcsább magyar településnév, nem Magyarországon van, nem fogod elhinni, mi a neve

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Akad egy pár fura név, de ez most mindent visz.

Furcsa nevű magyar települések

Furcsa nevű magyar településekből bizony nincs hiány itthon. A nagy költőnk, Weöres Sándor odáig ment, hogy egyenesen versbe foglalta őket - igaz, a vers formáját igen szabadon értelmezve, az ugyanis nem több, mint egy felsorolás.

Csempeszkopács, Kajászószentpéter, Taktaszada, Szentbékkálla, Pornóapáti, Borszörcsök, Inárcs-Kakucs, Vaszar, Ukk, Sé: a meglehetősen egyedi stílusú Weöres kutatómunkája végén erre jutott.

Lássuk be, valóban elég érdekesek, azt viszont soha nem állította, hogy a lista a teljesség igényével készült, így hát bőven akadnak még olyan települések, amik talán még ennél is furcsábbak.

A trianoni határon túl még gazdagabb a merítés

Weöres csak a jelenlegi, trianoni szerződés utáni határokon belül vizsgálódott, azonban ha kiterjesztjük a kutatást az elcsatolt területekre, akkor még érdekesebb dolgokba futhatunk bele.

Már Pornóapátinak is van némi pikírt felhangja, Kárpátalján viszont akad egy ennél még érdekesebb, ott található egy Gyakfalva nevű település, amit a helyi legendárium szerint még egy ottani lakó sem mert kimondani, később azonban identitást kovácsoltak belőle.

Mi viszont most nem erre gondoltunk, hanem egy erdélyi településre, aminek a nevének most még külön aktualitása is van.

Ennél furcsábbat nem találtunk most

Erdélyben van egy falu, aminek az a neve, hogy Magyarpéterfalva. Nem csalás, nem ámítás, tényleg így hívják, románul ma Petrisat a neve, és természetesen nem a TISZA Párt vezérének nevéből ered, annál azért jóval régebbre nyúlik vissza.

A település ma Fehér megyében, a Kis-Küküllő mentén fekszik. Nevét 1318-ban említették először, ekkor Péter mester falujaként. A középkorban a Péterfalvi család birtoka volt, 1332-ben már temploma is állt.

A reformáció után lakói jelentős része református hitre tért. 1647-ben Rákóczi György birtokaként szerepelt. A 20. század elején a település lakossága túlnyomórészt magyar volt. Trianon előtt Kis-Küküllő vármegyéhez tartozott - azt viszont biztos nem sejtették, hogy valamikor ennyire aktuális lesz a falu neve.

Karácsonyi ünnepség Magyarpéterfalván, 14 évvel ezelőtt - láthatjuk, hogy a nép hagyományok akkoriban még erősen éltek arrafelé: