Egyetlen szóval alázták meg teljesen a románok a magyarokat, sokszázezer embert sértettek vérig
Régi feljegyzésekből derült ki a durva kifejezés.
Trianon árnyéka
A trianoni békeszerződés a mai napig rányomja bélyegét Magyarország és szomszédai viszonyára. Romániában különösen élesen jelentkezik ez a kérdés – bár a magyarellenes atrocitások az utóbbi évtizedekben ritkábbak lettek, sajnos nem tűntek el nyomtalanul.
A korábbi évtizedekben gyakoribbak voltak az összetűzések, ennek pedig része volt a magyarok gúnynevekkel való illetése is. A köztudatban elsősorban a "bozgor" kifejezést ismerik, de a most előkerült archív feljegyzések azonban egy másik, hasonlóan megalázó megnevezésre is fényt derítenek, amely a moldvai csángómagyarok mindennapjait keserítette meg.
Óriási vulkánt találtak a Balaton mellett, a japánok gigantikus Fuji-jához hasonlítják
Olvass tovább...
A román szó, amivel megalázták a magyarokat
A történet 1929-ben kezdődik, amikor Domokos Pál Péter fiatal néprajzkutató Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokain indulva elhatározta, hogy bejárja a moldvai csángó falvakat.
Amikor a kutató először lépett be Gorzafalvára, az Ojtoz patak mentén fekvő nagy magyar faluba, furcsa fogadtatásban részesült. A helyiek nem örvendeztek a jövevénynek, távolságtartóan viselkedtek. Domokos hamarosan megértette az okot: nadrágban járt, hasonlóan a román hivatalnokokhoz akikkel a csángóknak az ügyeiket kellett intézniük,
A falvakban élő magyarokat pedig ezek a hivatalnokok egy bizonyos megszólítással illették: "mai băndene" - ami annyit tesz, "te hazátlan".
A kifejezés hallatán mindenki összerezzen, hiszen a gyökértelenség bélyegét sütötte az emberre, ráadásul lehetetlenné tett bármiféle emberi kapcsolatot a hatalom képviselői és a helyiek között.
A csángók azt hitték, a nadrágos idegen is közéjük tartozik, de amikor rájöttek, hogy nem, lassan feloldódott a bizalmatlanság.
A történetet Horváth-Lugossy Gábor tette közé a saját oldalán:
Megtalálták a leghosszabb magyar szót, örökre lezárult a vita
Olvass tovább...
A felfedezés jelentősége
Domokos ekkor figyelt fel arra, milyen különleges kincset rejt a csángók nyelve. Beszédük gyorsabb volt a megszokottnál, tele régies igealakokkal, amelyekből a magyar nyelv rétegződésére következtethetünk.
Megkérte őket, hogy meséljenek, énekeljenek - tulajdonképpen így kezdődött el a csángó néprajzi anyag rendszerezett gyűjtése, amely máig felbecsülhetetlen érték.
