
Kiszedtek egy betűt a magyar ABC-ből, nem véletlen
Olvass tovább...


Kevés ember gondolna erre, az biztos.
A magyar nyelv a hivatalos akadémiai állásfoglalás alapján a finnugor nyelvcsaládba tartozik.
Kell-e mondanunk, hogy sokan vannak, akik ezt vitatják, az azonban biztosra vehető, hogy a nyelvünk mindenképpen különlegesnek számít Európában, mivel a kontinensen beszélt majd' összes nyelvvel ellentétben nem az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik.
Az interneten is fellelhetők különböző írások, miszerint sokan gondolják úgy a kontinensen, hogy a magyar Európa legfurcsább nyelve - de azért érdekes kérdés azt is megvizsgálni, vajon mit gondolnak az ázsiaiak.

Olvass tovább...
Bár mélyreható kutatások nehéz találni a témában, az internetes fórumokat segítségül lehet hívni, ezek alapján pedig azt is megtudhatjuk, hogy például a kínaiak szerint melyik a legszebb magyar szó.
Az senkit nem lephet meg, hogy a kínai gondolkodás igencsak eltérő a nálunk megszokottól, ráadásul a nyelvük is radikálisan más logikára épül: gyakorlatilag nincs nyelvtan, viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen hangsúllyal ejtjük ki a szavakat, az írásuk pedig nem hangjelölő, hanem karakter-írás.
Ezek fényében talán nem meglepő, hogy egy olyan szó a kedvencük, amire kevesen gondolnánk - ez a szó nem más, mint az olló.

Olvass tovább...
Hogy miért pont ez a nem túl szofisztikáltnak hangzó szóra estt a választásuk, arra a homofónia magyarázata a jelenség: nagyjából ez az egyetlen magyar szó, aminek a leírt alakja hasonlít arra a dologra, amire vonatkozik - pontosan ez az a dolog, amire a kínai írás is épül.
A kínai írás igen ősi, a legkorábbi fennmaradt emlékek több ezer évesek, az úgynevezett jóslócsontokról származnak. Az ezeken beazonosított kínai karakterek szinte hieroglifa-szerűek, pár vonallal igyekeztek felvázolni azt, amit jelezni akartak, a fejlődésük pedig onnantól nyomon követhető a mai napig.
Az idők során az írásrendszer egyre stilizáltabb lett (Mao Ce-Tung ráadásul igen komoly írásreformot is véghez vitt, azóta vannak egyszerűsítettnek nevezett kínai jelek), de például az "ember" jelentésű "人" kínai karakterben a mai napig látványosan felismerhető a jelölt dolog és írásjel közti párhuzam - akárcsak a mi olló szavunk esetében.
A kínai "nő" szó például így épül fel: