Vége a Trónok Harca egyeduralmának, megérkezett a sorozat, ami progi alázza az HBO szupersztárját

A Trónok harca óta kevés sorozat vállalkozott arra, hogy valódi történelmi magabiztossággal, epikus léptékben meséljen hatalomról, felemelkedésről és bukásról.

Most azonban egy feltűnően híres produkció lépett színre, amely nem fiktív kontinensen, hanem az ókori Közel-Kelet világában játszódik, évszázadokkal a modern államok megszületése előtt.

A House of David – Dávid háza az i. e. 11–10. század fordulóján vezeti végig a nézőt, egy politikailag széttagolt, folyamatos háborúk sújtotta korszakban, ahol a hatalom kérdése nem trónszékeken, hanem csatatereken és döntések következményeiben dől el. A sorozat pontosan azt az űrt tölti ki, amely a Trónok harca lezárása óta tátongott: nagyszabású történelmi drámát kínál, amely egyetlen ember felemelkedésén keresztül mutatja meg, hogyan omlik össze egy régi rend, és hogyan születik meg egy új hatalmi struktúra.

Egy felemelkedés története, más alapokon, mint amire a Trónok Harca építkezett

A sorozat középpontjában Dávid háza áll, egy pásztorból lett hadvezér és uralkodó útja. A cselekmény a Biblia jól ismert történeteiből építkezik, de nem poros tanmeseként, hanem karaktervezérelt drámaként.

A sorozat az ószövetségi forrásokra épít, a Sámuel könyvében leírt eseményeket követi, a forgatás pedig Görögországban és Kanadában zajlott, hogy a vaskori hadviselés és a korai királyság kora, fizikai valójában láthassuk viszont a képernyőkön.

Miért hasonlítják a Trónok harcához?

A párhuzam nem véletlen. Itt is széthulló uralkodóházat látunk, belső konfliktusokat, árulást és politikai játszmákat. A különbség ott kezdődik, hogy ez a sorozat nem cinizmusra épít. A Trónok harca hősei gyakran a körülmények túlélőiként születnek meg, míg a House of David egy olyan hősképet rajzol fel, amelyben a felemelkedés belső döntésekből, önuralomból és a közösség iránti elköteleződésből ered.

Félreértés ne essék, ez nem rangsorolás a két sorozat között, inkább párhuzam: látványban hasonló súlycsoportban mozognak, történetvezetésben viszont egészen más élményt kínálnak. A cselekmény epizódról epizódra épül egymásra, mint egy gondosan elindított dominóeffektus, ahol egyetlen rész sem marad következmények nélkül, és pontosan ezért nehéz félbehagyni.

Látvány és ambíció – amikor bibliai történetből nagyszabású sorozatesemény születik

A produkció vizuálisan is komolyan veszi magát. Bár több jelenet Izraelre emlékeztet, a forgatás jelentős része Görögországban és Kanadában zajlott. A csatajelenetek, a díszletek és a jelmezek olyan minőséget képviselnek, amely miatt sokan már az első epizód után az HBO nagy költségvetésű sorozataihoz mérték, többek között a már említett Trónok Harcához. Nem véletlen, hogy a széria rövid idő alatt a Prime Video egyik legnézettebb címévé vált.

Politika, hatalom és hit - mitől ennyire erős az Amazon Prime legújabb történelmi eposza?

A sorozat ereje abból fakad, hogy a történelmi korszak működését következetesen és érthetően mutatja meg. A döntések vallási tekintélyhez, törzsi lojalitáshoz és dinasztikus érdekekhez kötődnek, absztrakt és kitalált politikai rendszerek helyett.

Saul uralma fokozatosan elveszíti stabilitását, ami az egész királyság működésére hatással van. Dávid felemelkedése ebben az instabilitásban válik értelmezhetővé: egy olyan korban, ahol egyetlen választás sem maradt következmények nélkül, mert a király személye egyszerre jelentett védelmet, irányt és kockázatot.

Megosztó, de sikeres – kreatív szabadság, viták és rekordnézettség egy sorozat körül

A kritikusok egy része kifogásolta az alkotói szabadságot és egyes történelmi pontatlanságokat, mások viszont épp azt emelték ki, hogy a sorozat végre mer epikus lenni egy bibliai történettel. A számok mindenesetre magukért beszélnek: az első évad világszerte több tízmillió nézőt ért el, és több országban azonnal az élmezőnybe került.

Az értékelések vegyes, de stabil képet mutatnak: az IMDb-n 7,4 ponton áll, a Rotten Tomatoes-on 71%-os kritikai értékelést és kifejezetten erős, 87%-os nézői visszajelzést kapott, míg a magyar Mafab közönsége 69%-ra értékelte. A számok alapján a sorozat egyértelműen megtalálta a közönségét, és több országban rövid idő alatt az élmezőnybe került.

Új kihívó a trónért – amikor egy történelmi történet felnő a modern sorozatok szintjére

A Trónok harca hosszú időn át etalon volt, de minden korszaknak megvan a maga kihívója. A “House of David - Dávid háza” nem másol, hanem alternatívát kínál: látványvilágát monumentális csaták is feldúsítják:  köztük várfalakat rohamozó seregek, több tízezres hadak ütközései és váratlan rajtaütések sorakoznak egymás után.

A képek ereje olyan léptéket idéz, amely sokaknak a A Gyűrűk Ura: A két torony legendás háborús jeleneteit, a Trónok harca nagyszabású ütközeteit vagy akár a Hunyadi sorozatban látott, legendás nándorfehérvári összecsapását juttathatja eszébe. Ezek a jelenetek nem puszta díszletek: a hadmozdulatok, ostromok és nyílt csaták mind a történet előrehaladását szolgálják, és olyan vizuális erőt képviselnek, amelytől könnyen „leesik az áll” – még a sokat látott nézőknek is.

Az alábbi videóban a “Dávid háza” második évadának előzetese késztethet egy néhány napnyi sorozatmaratonra:

Forrás: IMDb és Wikipédia, Religionunplugged