
Szemérmetlen oka volt Magyarország megtámadásának, arcpirító levél bizonyítja
Olvass tovább...
A hely hosszú múltra tekint vissza, a jelene viszont sajnos kevésbé fényes.
Az urbex, vagyis az elhagyatott helyek felfedezése amellett, hogy remek kaland, tulajdonképpen egyfajta időutazás is: amikor valaki belép egy romos épületbe, a múlt még élő nyomai kézzel tapinthatók. A Balaton környékén több ilyen hely akad, de kevésnek van akkora legendája, mint a fonyódi Gatyás Csárdának.
Az 1933-ban (!) alapított vendéglő fénykorában kuglipályával, élő zenével és zsúfolt nyári estékkel várta a vendégeket. A 80-as években itt még a keletnémet turisták is megfordultak, az út szélén sorakozó autók és a hajnalig tartó mulatozások voltak a megszokott látvány.
Nevének eredetéről két történet maradt fenn: az egyik szerint a tulaj, Varga István egy disznótoros mulatságon annyira felöntött a garatra, hogy tánc közben a gatyája is a földre került. A másik, szelídebb verzió úgy szól, hogy hajnalban a férfiak állatetetés előtt, egy szál gatyában szöktek le egy fröccsre. Akárhogy is volt, a név rajta ragadt, a csárda pedig idővel a környék egyik legkedveltebb helyévé vált.
Olvass tovább...
A rendszerváltás után a Gatyás többször gazdát cserélt, majd 2010-ben végleg bezárt. Azóta a természet lassan birtokba vette: a nádtető beszakadt, a hajdani kuglipályának nyoma sincs, az épületet nyáron szinte teljesen elrejti a növényzet.
Itt jön a képbe UrbexGyula, az egyik legismertebb magyar urbexes, aki nemrég hosszú videót készített a helyszínen. A felvételen nemcsak a romos falakat láthatjuk, hanem több titok is napvilágra került. Például kiderült, hogy a karbantartói helyiségbe valakik később beköltöztek, Gyula még egy régi mobiltelefont is talált a csárda egyik sarkában.
Olvass tovább...
A videóval rengeteg ember emléke is felszínre került. Sokan örültek, hogy újra láthatták a gyerekkoruk vagy fiatalságuk egyik meghatározó helyét, sorra érkeztek a nosztalgikus hozzászólások. A videó alatt még az egykori tulajdonosok is megjelentek, a komment alapján legalábbis erre következtethetünk:
"Gyula, nagyon hálás vagyok neked, hogy megcsináltad ezt a videót. A mi családunké volt a Gatyás, édesanyámé. Anno én is dolgoztam benne. Édesanyám halála után sajnos nem sokkal árverezésre került. A szívem megszakad a videó láttán, de jó tudni, hogy sokaknak kedves emlék maradt a régi időkből Köszönöm mindenkinek a kedves kommenteket."
A Gatyás Csárda bejárása: