Szemérmetlen oka volt Magyarország megtámadásának, arcpirító levél bizonyítja

Rejtett indítékok az 1848-as forradalomban

Az 1848-as forradalom kiemelt helyet foglal el a magyar történelemben - március 15-e a mai napig nemzeti ünnep, amely a Habsburgok elleni szabadságharc szimbolikus kezdetét jelzi.

A tankönyvekben csak a nagy eszmék és csaták szerepelnek, de a történelem mindig több réteget rejt ennél - sokszor az uralkodóházak intrikái, a személyes vonzalmak és sértettségek is befolyásolják az eseményeket.

Egy korabeli, sokáig nem publikált levél arra utal, hogy a magyarok egyik legnagyobb ellenfele, Jelačić bán nemcsak politikai, hanem személyes indíttatásból is keményen szembefordult Magyarországgal.

Keresd a nőt

A kalandos történetű levélből kiderül, hogy Jelačić élénk érdeklődést mutatott Zsófia főhercegnő iránt, aki maga is befolyásos alakja volt a bécsi udvarnak. Bár nem állíthatjuk, hogy ez volt a döntő oka a magyar szabadságmozgalom elleni fellépésének, elképzelhető, hogy a személyes érzelmek is hozzájárultak ahhoz, hogy Jelačić kemény kézzel lépett fel a magyar törekvésekkel szemben

A magyar emlékezetben Jelačić alakja máig erősen negatív: Petőfi Sándor A vén zászlótartó című verséből a „Fut Jellasics, a gyáva” sor szinte szállóigévé vált, a szabadságharc szimbolikus pillanataként.

Hős ott, áruló itt

Érdekes, hogy miközben Magyarországon Jelačić a levert szabadságharc jelképévé vált, Horvátországban egészen más a megítélése - ott nemzeti hősként tisztelik, akinek a nem éppen kicsi lovasszobra Zágráb központjában áll, a neve máig a horvát identitás részét képezi.

A levélről és a szabadságharc idejének sajtójáról Hermann Róbert történész írt alapos tanulmányt, írásában még számtalan érdekesség olvasható az eseményekről, akit bővebben érdekel a téma, IDE kattintva tájékozódhat tovább.

Jelačić bán támadása: