promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Óriásit bakiztak Magyarországról Amerikában, elemi erővel kiáltottak fel a magyarok

Óriásit bakiztak Magyarországról Amerikában, elemi erővel kiáltottak fel a magyarok

Borítókép:  Freepik / Illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy európai térkép ábrázolásán a magyarok felháborodása robbant ki – sokak szerint történelmünket torzítva mutatták be az amerikaiak.

Egy furcsa térkép komment tornádót indított Amerikában

Az Egyesült Államokban egy térképes ábrázolás jelent meg, amely arra a kérdésre kereste a választ: „Volt-e valaha tengernagy az ön országának élén?” A készítők szerint mindössze egyetlen landlocked ország, vagyis tengerparttal nem rendelkező állam felel meg a feltételnek: Magyarország.

A felirat mellé odakerült a zölddel jelölt magyar terület, és ezzel elindult az internetes kommentcunami: magyar felhasználók százai reagáltak döbbenten, felháborodottan vagy éppen gúnyosan.

A félreértés gyökere: a trianoni békeszerződés és Magyarország elveszett tengerpartja

A történelmi tények szerint Horthy Miklós valóban ellentengernagy volt, aki az első világháború idején a császári és királyi haditengerészet tisztjeként szolgált.

Azonban 1920-ra Magyarország elvesztette a tengerpartját a trianoni békeszerződés következményeként. Így fordulhatott elő a különös helyzet, hogy egy olyan országot vezetett tengerészeti múltú regens, amelynek ekkor már nem volt saját kikötője a tengeren.

A „királlyal rendelkező királyság király nélkül”

A kommentelők felemlegették, hogy az 1920 és 1944 közötti magyar államforma hivatalosan királyság volt, ám koronázott király nélkül. A trón várományosa, IV. Károly Habsburg kétszer is visszatért volna, de Horthy Miklós mindkét alkalommal megakadályozta, hogy visszavegye a hatalmat. Így maradt az ország élén a „királynélküli királyság” sajátos intézménye.

Amerika értetlenkedik - jogos a felháborodás Magyarország részéről

A forrásként keringő beszélgetés-paródia remekül érzékelteti, mennyire szürreálisnak hathatott a magyar politikai berendezkedés egy kívülálló, például amerikai szemszögéből.

Az elképzelt dialógusban az amerikai diplomata sorra próbálja megfejteni a magyar helyzetet, de minden válasz csak újabb ellentmondásnak tűnik:

– Ha egy ellentengernagy a regens, akkor bizonyára van hadiflottájuk és tengerük?
– Nincs, hiszen Magyarország a trianoni békeszerződés következményeként elvesztette a tengerpartját.

– Ha királyság, akkor ki a király?
– Nincs király, a trón üres, Horthy Miklós csak kormányzóként – vagyis a király helyett – irányítja az országot.

– Ha a németek elfogták a vezetőt, akkor Németország az ellenségük?
– Nem, ők a szövetségeseink, de közben mégis letartóztatták Horthyt.

A külföldi szemnek mindez valódi logikai káosznak tűnhetett. A magyar történelem azonban pontosan megmagyarázza ezt az abszurd helyzetet: a Monarchia felbomlása, a trianoni döntés és a Habsburg-restauráció megakadályozása egy olyan sajátos politikai konstrukcióhoz vezetett, ahol egy tenger nélküli országot valóban egy tengernagy vezetett, király nélkül, királyságként.

A magyar reakciók kereszttüzében Amerika is egyetért

A magyar közönség egyszerre nevetett és háborgott a térkép láttán. Sokan hangsúlyozták: Magyarország korábban valóban rendelkezett tengeri kijárattal a dalmát partok felé, így Horthy tengerésztiszti pályája teljesen logikus volt.

Mások arra mutattak rá, hogy az amerikai értelmezés túlságosan leegyszerűsítő, és figyelmen kívül hagyja a történelmi kontextust. A trianoni békeszerződés után Magyarország elvesztette a tengerpart minden szakaszát, ami radikálisan megváltoztatta az ország geopolitikai helyzetét. Ettől függetlenül Horthy Miklós ellentengernagyi rangja nem vált komikussá, hiszen korábban az osztrák–magyar flotta tényleges parancsnoka volt.

Több hozzászóló felhívta a figyelmet arra is, hogy a „királyság király nélkül” és a „tengernagy tenger nélkül” paradoxonai valóban furcsán hatnak egy kívülállónak, de Magyarországon belül nagyon is racionális politikai döntések és kényszerhelyzetek alakították ki ezt a sajátos államformát.

A történelem furcsa iróniája – amikor a mémek torzítják, de egyben felszínre hozzák Magyarország múltját

Az eset kíváló példát állít annak, hogyan találkozik a valóság és a mémkultúra. Egy egyszerű ábra képes volt felkorbácsolni a kedélyeket, és újra reflektorfénybe állítani Magyarország történelmének különös, de annál logikusabb részleteit.

Horthy Miklós ellentengernagy címe és a magyar államiság sajátosságai a mai napig viták tárgyát képezik, de abban egyetértenek a hozzászólók: történelmünket nem lehet néhány vonallal és félmondattal elintézni egy térképen.

Az alábbi videóban Horthy Miklós hatalomra jutásáról esik szó: